Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK Utolsóként 1951 februárjában az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) is megkapta saját központi egyesületét, a piros-fehér színekbe öltöztetett Bástya Sportgyesületet (Bástya SE). A sportegyesület sportolókkal való „feltöltése” meglehetősen konspira tiv módon történt - állományát a korábban textiles szakszervezethez sorolt sportolók egy részének átvezénylésével dúsították fel, reprezentatív központi csapatává pedig a textilesek első számú csapatát, a Textilest, tehát az egykori Magyar Testgyakorlók Körét (MTK) tették meg. „Az OTSB34 nagy örömmel vette az Államvédelmi Hatóság sportegyesületének megalakulását és azt a bejelentését, hogy már az 1951. évi bajnoki küzdelmekben részt kívánnak venni. A Textiles Szakszervezet sportegyesületének több sportolója - akik nem a textiles szakmában dolgoznak - máris kérték tagként való felvételüket az Államvédelmi Hatóság Bástya Sportegyesületébe.”35 34 Országos Testnevelési és Sportbizottság. Létrehozásáról később lesz szó. 35 Megalakult az Államvédelmi Hatóság sportegyesülete. Népszava, 1951. február 22. 8. 1953-ban az ÁVH önálló szervként történt megszüntetésével a Bástya SE is megszűnt, sportköreinek nagy részét a belügy alá tartozó Dózsa SE vette át - a reprezentatív csapat, a Budapesti Bástya ugyanakkor korábbi szakszervezetéhez, a textiles szakszervezethez került vissza, és Budapesti Vörös Lobogó néven folytatta szereplését. Az eredeti terv nem ez volt: az MDP KV Titkársága 1954. november 8-án tárgyalta meg Hegyi Gyula előterjesztését a Dózsa és a Bástya Sportegyesületek átalakításának kérdéseiről. Érdemes idézni a dokumentumot, kiderül ugyanis belőle, hogy nem sok választotta el az ország egyik legrégebbi klubját attól, hogy egy klubösszevonás révén eltűnjön a magyar futballéletből. „A Belügyminisztérium - az Országgyűlés minisztériumokat egyesítő határozata után - közölte az OTSB-vei, hogy a Bástya és a Dózsa Sportegyesületeket is egyesíteni kell. A Belügyminisztérium álláspontja az volt, hogy megtartja mind a két egyesületet (Bástya, Dózsa), amelyek azonban a jövőben egy egyesületi néven fognak szerepelni: az egyik a Belügyminisztérium, a másik a Határőrség sportalakulataként [erre Csehszlovákiából ismerünk hasonló példát - M. MJ. Az OTSB ezt a tervet nem helyeselte, és azt javasolta, hogy csak egy budapesti minőségi sportalakulata legyen a Belügyminisztériumnak. Ezt a javaslatunkat Gerő elvtárs elfogadta. A végrehajtásnál azonban komoly nehézségek merültek fel. A Belügymin.[isztérium] Sportközpontja, főleg labdarúgó vonalon — a két egyesület kb. 40 főnyi állományából - olyan 18-20 I. oszt.[ályú] játékost akart megtartani, akik valamennyien a válogatott színvonalat képviselik. Ez az elhatározás azt jelentené — végrehajtás esetén - hogy 7-9 játékos csak mint tartalék szerepelne, és így elkerülhetetlen lenne visszaesésük. Ez pedig a labdarúgás színvonalára káros kihatással lenne. Az OTSB úgy gondolta, hogy a feleslegessé vált játékosokkal megerősíti a többi első osztályú egyesületet azokon a pontokon, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, 696
