Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
KOLLÁR JÁNOS MIKLÓS 11. az építendő lakások bérbeadására és a bérösszeg megállapítására kizárólag a városok legyenek illetékesek.50 50 Debreczen álláspontja győzött az állami kislakások ügyében. A városok kongresszusának memoranduma. Debreczeni Független Újság, 1921. augusztus 18. 3. 51 Mi több, bár a város hajlandó volt a közművek ingyenes átengedésére, amennyiben a lakások céljára kijelölt telken vízvezeték vagy közcsatorna nem volt kiépítve, ezen közművek kiépítésére a város időhaladékot kért és a problémát kutakkal és emésztőgödrökkel kívánta orvosolni. 52 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 1921. 450/18,470/18,717/18,870-111.-1921. bkgy. 53 Melega Miklós: Menekültlakások építése Szombathelyen (1922). In: Úton i. m. 90. A kongresszus után a debreceni törvényhatósági bizottsági közgyűlés 1921. augusztus 19-én a debreceni városi tanács, illetve a jog- és pénzügyi bizottság véleményének hatására a megállapodások lényegét nem érintő, „azonban a város érdekeit hathatósabban védelmező némi pótlásokat is magába foglaló” szövegezés szerinti határozatot fogadott el, amely némiképp eltért a Magyar Városok Országos Kongresszusa által elfogadott 11 ponttól. Az új határozat szerint a városvezetés hajlandó volt az építendő lakásokhoz díjtalanul rendelkezésre bocsájtani a szükséges területet, valamint vállalni az építési költségek felét, ugyanakkor a kormány által garantált kedvező kölcsönnel kapcsolatban a közgyűlés kikötötte, hogy a hitel fedezetéül sem a felajánlott telek, sem a létesítendő lakások bér jövedelme, sem a városnak átengedett forgalmi és fényűzési adó felének hozadéka és általában a város bármely egyéb vagyona nem köthetők le. Kikötötték, hogy a Debrecen számára nyújtandó állami hozzájárulás kamatmentes, vissza nem térítendő támogatás legyen. A közgyűlés továbbá úgy határozott, hogy amennyiben a bérjövedelmek és a fény űzési adó fele részéből befolyó összeg nem tudná fedezni a Debrecenre eső hitel törlesztőrészleteit vagy akár a felépült lakások fenntartási költségeit, úgy a hiányzó összegeket az állam tartozik kipótolni. A beiktatott biztosítékokkal Debrecen célja az volt, hogy elkerüljön mindenfajta extra költséget, és saját törlesztőrészleteit a bérösszeggel, az átengedett fény űzési adó felével, illetve ezek elégtelensége esetén az állammal fizettesse ki. Azaz a telek és közművek51 átadásán kívül gyakorlatilag ingyen jusson a kislakásokhoz.52 Ilyen körülmények között érkezett meg a kereskedelemügyi miniszter 2042- 1921. K-M. sz. leirata, mely a 300 milliós országos hitelkeretből 10 millió koronát szándékozott Debrecennek juttatni 88 kétszoba-konyhás kamrás, illetve 34 egyszoba-konyhás kamrás kislakás építésére. Annak ismeretében, hogy a vidéki városok együttesen csak 40 millió korona erejéig részesülhettek a kislakások építésére szánt 300 milliós állami segélykeretből, jól kirajzolódik Debrecen komoly érintettsége, hiszen az esetleges sikeres tárgyalások után a hajdúsági város a vidékre szánt támogatások egynegyed részével gazdálkodhatott volna.53 A támogatásért cserébe a kormányzat feltételül szabta, hogy a 20 millió koronát kitévő 69
