Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN (alapmunkának számító) köteteit,4 valamint Eszik Veronika tanulmányait kell kiemelni, amelyek a dualizmus kori Fiume városi térhasználatát és percepcióit az antimodernista narratívához kapcsolják.5 4 Fried Ilona: Emlékek városa. Bp. 2001. 5 Köszönöm Eszik Veronikának, hogy „Az a nép kifakadt a méter-rendszer ellen is...” A városi modernizáció kritikus percepciója a dualizmus kori Horvátországban című doktori (PhD) értekezésének kéziratát a rendelkezésemre bocsájtotta. Eszik Veronika-. A Small Town’s Quest for Modernity in the Shadow of the Big City: The Case of Senj and Fiume. Hungarian Historical Review 10. (2021) 706-736. A magyar történetírás hagyományosan sikertörténetként ábrázolja a dualizmus kori Fiume városfejlődését. Az állam aktivitásának vizsgálata felől közelítő, kivételes progresszióról tanúskodó statisztikák és egyéb kimutatások által hangoztatott eredmények azonban nem feltétlenül jelentették egyben a helyi társadalom jólétét és könnyebb boldogulását is. Sőt, más típusú források segítségével a fiumei viszonyokat mikroszinten elemezve a változások már nem is feltétlenül tűnnek olyan pozitívnak. Az árnyaltabb kép megrajzolásához elengedhetetlenül szükséges azoknak a gazdasági és társadalmi következményeknek az alapos vizsgálata is, amelyeket a világkereskedelmi és a globális trendek megváltozása, valamint a magyar állam lokális térben való megjelenése okozott. Munkám első részében azt tárom fel, hogy a fa és a faüzlet milyen szerepet játszott Fiume és közvetlen környezete életében. A „hiány és felesleg”, a „kereslet és kínálat” problémájából kiindulva ismertetem, hogy milyen hivatalos intézkedések történtek az üzlet fellendítése, majd szinten tartása érdekében. A „faüzlet” ugyanis nem merült ki a fa kitermelésében, beszerzésében és értékesítésében, hanem magában foglalta a fa szállítását, feldolgozását és tárolását is. E feladatok ellátását és prioritását illetően máshogy gondolkodtak helyben, és máshogy Zágrábban, valamint Budapesten, így az érdekkonfliktusok elemzésétől sem tekinthetek el. Tanulmányom második felében a raktározás kérdésére fókuszálok, ami Fiumében a legégetőbb városi problémák közé tartozott. Mivel a raktározással, területszerzéssel és -hasznosítással kapcsolatos dilemmák legjobban a Delta és a Brajdica nevű farakhelyeken keresztül ragadhatok meg, nagy hangsúlyt fektetek ezek térbeli, jogi és közbiztonsági sajátosságainak bemutatására. Célom tehát annak bemutatása, hogy a fakereskedelem és -ipar miként, milyen formában járult hozzá Fiume és környéke változásához, illetve annak feltárása, hogy a magyar államhatalom térbeli megjelenése miként befolyásolta a helyi társadalmi viszonyokat. Mivel a városi tér formálásában kiemelt feladat hárult a MÁV-ra, a kikötőépítésért felelős Tengerészeti Hatóságra, valamint a Fiumei és Magyar-Horvát Tengerparti Kormányzóságra, igyekeztem feldolgozni ezen intézményeknek a Magyar Nemzeti Levéltárban és a Rijekai Állami Levéltárban fellelhető releváns iratait. 6
