Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK A DSZO-k létrehozása a szovjet sport teljes központosítását jelentette, amit azzal indokoltak, hogy így a dolgozó fiatalok és felnőttek új tömegeit tudják bevonni a tömegsport-mozgalomba. A DSZO-k a szakszervezeteknek megfelelő hierarchikus struktúrát öltöttek. A legfelsőbb, szövetségi szint alatt a köztársasági, majd a megyei szint következett. Az egyesületek hármas felügyelet: a szakszervezetek, az „Önkéntes Sportegyesületek”, illetve a „Sportegyesületek és -szervezetek” köztársasági tanácsai alatt álltak. Összességében tehát két fő folyamatot érdemes kiemelni a szovjet struktúra átalakulása kapcsán: a szovjet időszak előtti klubok megszüntetését és teljesen új klubok létrehozását, valamint a klubok szakszervezeti felügyelet alatt álló országos egyesülésekbe szervezését. Az 1936-tól induló szovjet labdarúgó-bajnokság tehát lényegében a DSZO-k és két minisztériumi (belügy: Dinamo, hadsereg: CDKA/ CSZKA) egyesület küzdelme volt, nem pedig a hagyományos klubok versengése. A szovjet minta átvétele a kelet-közép-európai országokban 1949-től vált kényszerré, ami nem csupán a szakszervezeti és a minisztériumi felügyelet megszervezésében, hanem az elnevezések átvételében (tükörfordításában) is tetten érhető volt: Lokomotív (Vasutas), Metallurg (Vasas), Sztroityel (Építők), Himik (Vegyész), Sahtyor (Bányász), Piscsevnyik (élelmiszeripari munkás, vö. ÉDOSZ) vagy Trudovije rezervi (Munkaerő-tartalékok). Csehszlovákia Csehszlovákiában a második világháború után a szlovák csapatokkal kibővülve tovább folytak a labdarúgó bajnokság küzdelmei. A pontvadászatot a hagyományosan sikeres klubok (a Sparta és a Slavia Praha) uralták. Noha az 1946-os parlamenti választásokat a kommunista párt nyerte meg, az ország szovjetizálására csak az 1948. februári puccs után került sor. A sportirányítást ezt követően két lépésben szervezték át. Az első, 1949-es „sporttörvény” (a testnevelés és a sport állami felügyeletéről szóló 187/1949. sz. törvény)6 még a cseh nemzeti hagyományokra, vagyis a hagyományos — 19. században kialakult — Szokol-mozgalomra épített. A törvény kimondta, hogy „az önkéntes testnevelést és sportot a „Csehszlovák Szokol Közösség”,7 annak szervezeti elemeivel, mint „egységes népi testnevelési és sportszervezet végzi”. Sőt, a testnevelési és sportszervezetek egyesítése következtében megszűnt egyesületek tulajdona a Csehszlovák Szokol Közösségre szállt át. 6 Zákon c. 187/1949 Sb. o státní péci o tëlesnou vychovu a sport ( https://bit.ly/3MlWrTN , letöltés 2022. dec. 20.) 7 A Sokol (Sólyom)-mozgalmat (Ceskoslovenská obec sokolská) 1862-ben Miroslav Tyrs és Jindrich Fügner alapította Prágában. A pánszláv eszmékkel átitatott sportmozgalom a cseh nemzeti ébredés egyik legfontosabb intézménye volt. 686
