Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
KISS LÁSZLÓ - MITROVITS MIKLÓS E megoldás élesen szemben állt a szovjet gyakorlattal, ahol a kommunista hatalomátvétel után azonnal megszüntették a burzsoának tartott sportmozgalmat. Másfelől a törvény a Csehszlovák Szokol Közösség önállóságát felszámolta, és a frissen létrehozott Állami Testnevelési és Sporthivatal (Státní úrad pro télesnou vÿchovu a sport — SUTVS) végrehajtó szervévé tették meg. Az átalakítás meglátszott már az 1949-es csehszlovák bajnokság résztvevőinek nevében, szinte mindegyik megkapta a „Sokol ” előnevet. A bajnok a Sokol Bratislava lett, amely 1950-ben és 1951-ben is meg tudta védeni a címét. A pozsonyi csapat helyzetbe hozásának több oka is lehetett. Egyfelől a két hagyományosan nagy társadalmi bázissal bíró és legsikeresebb klub, a Slavia és a Sparta Praha háttérbe szorítása, másfelől a szlovák nemzet „jutalmazása” a Hitler-ellenes harcban tanúsított szerepérért, amely egyúttal a Tiso-féle náci-kollaboráns államiság elhallgatását is szolgálta. A két prágai klub közül a Sparta járt kevésbé rosszul. Előbb Sokol Bratství néven két ezüstérmet szerzett, majd a Sokolhoz rendkívül hasonló Sokolovo nevet kényszerítették rá. Sokolovo a második világháború egyik nagy csatájának helyszíne, Ludvík Svoboda pedig, aki 1951-től az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöki posztját is betöltötte, e csata hőse volt. Sokolovo emlékének beemelése a sportba szintén a náciellenes küzdelmek hangsúlyozását jelentette. (Az 1948-ban létrehozott prágai katonai csapat, amely hamarosan felvette a Dukla Praha nevet, szintén egy második világháborús eseményre emlékeztetett: a Duklai-hágón keresztül vonult be a Vörös Hadsereg Szlovákia területére.) A Sokolovo-ra keresztelt Sparta(k)8 Praha az 1950-es évek végéig megtartotta vezető szerepét a csehszlovák futballban, bár bajnokságot nem nyerhetett, 1958—1959-től már az alsó-középmezőny stabil tagja volt. Csupán a csehszlovák reformkorszak elején, 1963-1964-ben állt vissza ismét a dobogó legfelsőbb fokára. 8 Ebben az időszakban a hagyományosan Spartának hívott klubot szlávosították (oroszosították) és Spartak lett belőle. A Spartával szemben a Slavia az 1949-es átalakítás igazi vesztese volt. Nevét Dynamora változtatták. Ez azonban nem azt jelentette, hogy belügyes csapattá szervezték. A név az energiát termelő dinamóra utalt, semmi köze nem volt a szovjet Dinamo egyesülethez. A Slavia 1947-ben még bajnoki címet ünnepelhetett, egy évvel később ezüstérmes lett, ám Dynamo néven 1951-ben már kiesett az első osztályból, majd visszajutása után rendszerint az 5-10. hely között végzett, 1959-ben ugyan szerzett egy bronzérmet, 1961-ben és 1963-ban újra kiesett az élvonalból. A klubot szintén a reform-éra elején szervezték újra, 1966-ban már Slavia néven lett bronzérmes. Az 1949-es törvényt szűk négy évvel később megváltoztatták. A sztálinizmus elmélyülése a sportra is hatással volt, így 1952. december 12-én az új „sporttörvény” 687
