Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
Kiss László — Mitrovits Miklós A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK -A SPORTEGYESÜLETI STRUKTÚRAÁTALAKÍTÁSA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN A második világháború végén Kelet-Közép-Európa szovjet megszállás alá került. A régió országainak szovjetizációja ugyan nem egyszerre és nem teljesen azonos körülmények között ment végbe, de a szovjet szándékokat illetően nem volt különbség: egységes, szovjet mintájú modellek létrehozása a politika, a gazdaság és a kultúra területén.1 így volt ez a sportirányításban is. Szinte közhelynek számít, hogy minden szocialista országban 1949-től szovjet minta alapján átszervezték a sportot, a hagyományos klubokat megfosztották identitásképző elemeiktől, politikai okokból egyeseket kiemeltek, másokat elnyomtak. Ugyanakkor ma már az is világos, hogy mind a politikai és a gazdaság területén, mind a sport átszervezésében voltak különbségek az egyes országok között, és a szovjet mintát sehol nem vették át teljes mértékben, sőt nem csupán a szovjetekhez, hanem egymáshoz képest is akadtak eltérések. A tanulmányban magát a „szovjet mintát”, majd annak lengyelországi, csehszlovákiai és végül — a legrészletesebben — magyar változatát mutatjuk be. 1 Erről lásd Mitrovits Miklós: A népi demokráciától a proletárdiktatúráig. A csehszlovák-lengyelmagyar eset összehasonlító vizsgálata. In: Sztálin árnyékában. A szovjet modell exportja Kelet-Közép- Európába. Szerk. Mitrovits Miklós. Bp. 2018. 9-31. 2 Iván Sztyepanovics Beljajev: Dvadcatyipjatyiletyije Ruszkovo Gimnasztyicseszkovo obscsesztva v Moszkve. XXV. 4 maja 1883-1908. Isztoricseszkij ocserk. Moszkva 1909. A szovjet modell Az orosz/szovjet és az 1945 utáni kelet-közép-európai sporttörténelem között az első szembetűnő hasonlóság a bolsevik/kommunista hatalomátvétel következtében beállt törés hatása. A cári Orosz Birodalomban organikusan kifejlődött szervezeti kereteket 1917 után felszámolták, ahogy a korábbi keretek 1945 után a kelet-közép-európai régióban is eltűntek. A 19. század második felében az oroszországi sportklubok és -egyesületek jelentős részét a hazai nagyiparosok, valamint a sportba befektető külföldi (német és angol) vállalkozók hozták létre. Péterváron, Moszkvában, Nyizsnyij Novgorodban, Odesszában és más ipari- és kereskedő városokban tucatjával alakultak a sportegyesületek. 1883. május 4/16-án megalakult a pánszláv identitás terjesztését felvállaló orosz Szokol-mozgalom is.2 Összességében tehát - még ha perifériális helyzetben is, de — az orosz sportmozgalom fejlődése hasonló 683 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
