Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK vonásokat mutatott a kelet-közép-európai régióval. E folyamatban az első világháború ugyan Oroszországban is visszaesést hozott, ám az igazi törést 1917 októberében a bolsevik hatalomátvétel jelentette. Az ezt követő polgárháborús időszak lezárultával, a békés életre való áttéréssel együtt az orosz (1922-től szovjet) sportéletben drasztikus változások álltak be. Témánk szempontjából két mérföldkő (1923 és 1936) érdemel említést, amelyek után létrejött az úgynevezett szovjet mintájú sportirányítás szerkezete. Az új szovjet hatalom az OSZSZSZK Központi Végrehajtó Bizottságának 1923. június 27-ei határozata alapján feloszlatta az 1917 előtti alapítású, úgynevezett burzsoá (polgári) sportklubokat, és a korábbi katonai neveléssel ötvözött sportpolitikát átalakítva (a Vszevobucs feloszlatásával)3 a Komszomol kezébe adta az irányítást. Ez utóbbi területi alapon új sportegyesületeket szervezett: Muravjev (Moszkva és környéke), Szpartak (Petrográd, Ukrajna, Kaukázus), Komszomolszkij Flot (Kazány), Krasznij Molodnjak (Minszk). Végül pedig 1924-ben a Komszomol IV. kongresszusán a létrehozott sportszervezeteket szakszervezeti klubokká szervezték át. Megalakultak az első vasutas, kohász, vegyész, textiles és más ágazatok sportegyesületei is. Létrehozták a Testnevelés Legfelsőbb Tanácsát (Viszsij Szovjet Fizicseszkoj Kulturi — VSZFK), élén Nyikolaj Szemaskóval, a Szovjetunió egészségügyi népbiztosával. A bizottságban kormányzati és nem kormányzati, valamint katonai szervek is képviseltették magukat.4 3 Vszevobucs - Glavnoje Upravlenyije Vszeobscsevo Vojennovo Obucsenyija (Általános Katonai Kiképzés Fő Hatósága). 4 N J. Melnyikova — A. V Treszkin: Isztorija fizicseszkoj kulturi i szporta. Moszkva 2013. 160. 1923-ban a megszüntetett „burzsoá” klubok romjain új egyesületek jöttek létre. A Belügyi Népbiztosság által létrehozott Dinamo Moszkva a moszkvai „Szokolnyiki” Futballisták Köréből, az 1934-től Szpartak Moszkva néven ismert klub az 1917 után felszámolt Szokol-mozgalom romjain létrejött Moszkvai Sportklub (MKSZ) utóda, a hadsereg klubjaként később hírnevet szerzett Vörös Hadsereg Központi Katonai Klubja (CSZKA Moszkva) pedig az 1911-ben alapított Síkedvelők Társaságára épült. Az első össz-szövetségi sportegyesülés a Dinamo lett, majd 1935-ben Szpartak néven is létrehoztak egyet. Utóbbi nem összetévesztendő sem a Komszomol által korábban létrehozott Szpartakkal, sem a Szpartak Moszkvával, bár 1936-ban ezeket mind beolvasztották az össz-szövetségi Szpartak sportegyesülésbe. A nevet a római császárság ellen fellázadó Spartacustól kölcsönözték, és az volt a szándékuk, hogy egy „kommunista Szokol-mozgalom” váljon belőle. A sztálini szovjet modell kialakítása 1936-ban nyert végső formát a Szakszervezetek Önkéntes Sportegyesületei (Dobro volnije Szportyivnije Obsesztva 684
