Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
KL ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) az ország bármely egyesülete részére. Ez most már nem sérti az erdélyi egyesületeket, melyeknek játékosait már leigazolták, annál is inkább, mert menekült játékosok természetesen Erdélyben is tovább igazolhatók.”85 85 Minden romániai menekült bárhova leigazolható. Ellenzék, 1940. november 8. 7. 86 Demetrovicsként is ismert. 87 Minden valószínűség szerint február 28-án kezdődnek a bajnokságok. Ellenzék, 1943. január 9. 11. 88 Hogyan sportol a visszatért területek ifjúsága? Sporthirlap, 1942. augusztus 8. 4. 89 Sárándi Tamás: Harc a városért. 2007. ( https://bit.ly/3mTiqa9 , letöltés 2022. szept. 1.) Megindult Kolozsváron is a „tisztulási” folyamat, 1941-ben a 114 984 lakosból 98 502 magyar volt, és csak 11 255 román. Elhidegült magyar—román futballkapcsolatok A sors fintora, hogy 1940 augusztusát megelőzően az utolsó mérkőzését éppen Romániával játszotta a magyar válogatott. Az Üllői úton, 20 000 néző előtt megrendezett, 2:0-s magyar sikert hozó barátságos mérkőzésen a vendégek tizenegyében három olyan játékost találunk, aki a bécsi döntés után magyarországi csapatoknál kötött ki: Juhász Gusztávot (NAC), Demetrovici-Deményi Rudolfot (NAC),86 Spielmann- Sárvári Ferencet (NAC). (Valamint ott látjuk a román együttesben az 1930 és 1933 között a magyar válogatottban szereplő Barátky Gyulát, a Rapid Bucuresti csatárát, azon kevesek egyikét, akik magyarként a bécsi döntés után is megmaradtak román csapatuknál.) A magyar és a román futballvezetés baráti érintkezése ezzel a találkozóval hosszú időre lezárult, 1945-ig kizártnak tűnt, hogy a vitás ügyek mellett egyébről is szó essen közöttük. A válogatott programján gondolkodó Fábián József szövetségi kapitány például 1943-ban három ellenfelet azonnal kihúzott: „A románokkal, a szlovákokkal és a horvátokkal nem mérkőzünk.”87 Egy a Sporthirlap^n^ az ifjúság iskolai nevelésével foglalkozó cikkből élesen kirajzolódik a két állam között húzódó, sportban is mutatkozó szakadék: „Az idegen hatalom alá került magyar ifjak a sport keretében honvédelmi előkészítésben nem részesültek, sőt a megszállók mindent megtettek azért, hogy az ott élő magyar ifjúság magyar szellemű testi és lelki kialakulását megakadályozzák. Ilyen körülmények között kétszeres feladat várt a visszacsatolt területek iskoláira, mert hiszen nem csak húszévnyi ellenkező irányú hatást kellett ellensúlyozni, hanem szinte a romokból kellett hetek, hónapok alatt a magyar ifjúságot a sporton keresztül is beilleszteni a magyar élet vérkeringésébe.”88 A határok átrajzolódása után a lakosság számottevő része igyekezett nemzetisége szerint betagozódni az etnikai hovatartozásának megfelelő országba,89 és a vándorlási folyamat a labdarúgók esetében is nyomon követhető. Azok a magyar játékosok, akiket „odaát” hagyott a második bécsi döntés, tucatjával költöztek Eszak- Erdélybe és választottak maguknak új csapatot (kis hányaduk egyenesen Budapestre 678
