Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER igyekezett), a visszacsatolt területeken élő, elenyésző számú román futballista pedig próbált minél hamarabb a határon túl boldogulni.90 A sajtócikkekből kiderül, hogy a magyar és a román futballszövetség között hónapokig húzódó vitát gerjesztett a költöző játékosok státusa, a román fővárosban rossz néven vették, hogy jó néhány addig bukaresti klubban szereplő, a Román Labdarúgó Szövetség kötelékébe tartozó magyar labdarúgó a második bécsi döntés után erdélyi egyesülethez igazolt át. A bukaresti futballvezetők minimum anyagi kárpótlásra tartottak igényt, de - mint a kolozsvári újság alábbi híre is igazolja — felszólították a magyar felet az érintett játékosok eltiltására is. „Érdekes levél érkezett az MLSZ-hez tegnap a román szövetségtől. Ebben a románok a következőket írják: »Tudomásunkra jutott, hogy Bodola, Spielmann, Kovács, Juhász és Dobai nyilvános mérkőzésen is szerepelt a NAC, illetve a KAC színeiben. Mivel a nevezett játékosokat román egyletük ez ideig még nem adta ki más egyesület részére, kérjük az MLSZ-t, hogy az öt játékost a nyilvános szerepléstől eltiltani szíveskedjék mindaddig, amíg egyesületük őket ki nem adja.« A románok kérését az MLSZ tudomásul vette, de miután valamennyien menekült játékosok, így azok azonnal igazolhatók bármelyik erdélyi egyesülethez, és úgy a NAC, mint a KAC már le is igazolták fenni játékosaikat, akik részt vehetnek mindennemű mérkőzéseken.”91 Az OTT négyes bizottsága arra jutott, hogy nem tiltja el a Romániából Magyarországra költöző játékosokat, ám mivel a kérdés Észak-Erdélyből Romániába mozduló futballistákat is érint, javasolja az MLSZ-en keresztül egy semleges helyszínen, Belgrádban rendezendő magyar—román konferencia megtartását. Az Ellenzék információi szerint a román kérés 75 labdarúgóra vonatkozott, az MLSZ azonban mereven elzárkózott annak nyílt teljesítésétől, összhangban az L. Balogh Béni által megfogalmazott kompromisszumkerülő presztízspolitizálással, a magyar-román viszonylatban kibontakozó „idegháborúval”.92 A magyar szövetség álláspontját ez a mondat foglalja össze: „Az MLSZ ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a visszatért területekről származott játékosoknak játékengedélyt ad, mert hiszen idetartozóságuk érzésének már akkor jelét adták, amikor a visszatért területre költöztek.”93 A magyar-román üzenetváltások során visszatérő témát kínált a névváltoztatások (a kritizáló fél szemszögéből nézve, akkori szóhasználattal élve: „névelferdítések”) problémája, amely elsősorban az 90 L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. Bp. 2013. 34. Jellemző a Dél-Erdélyben román fennhatóság alatt maradt magyarok hangulatára Kacsó Sándor író brassói visszaemlékezése: „Két nap alatt elrepültek [...] a székely leányok és szolgalegények, mint ősszel a fecskék. [...JA riadalom azonban [...] olyan megállapodott, családot alapított, tűzhelyet vert, Brassóban megtelepedett székelyek között is megvolt, akiknek már egy kis házzal, gazdasági felszereléssel, műhelyecskével, bútorokkal, esetleg állataikkal együtt kellett volna kiszakadniok Brassóból.” 91 Érdekes levél... kezdetű hír. Ellenzék, 1940. október 9. 7. 92 L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért i. m. 10. 93 75 erdélyi játékost követel vissza a román szövetség. Nemzeti Sport, 1940. október 25. 1. 679
