Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
A TRIANONI MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE ÉS A KISLAKÁSÉPÍTÉSEK DEBRECENBEN Elhúzódó lakáspolitikai egyeztetések Felismerve, hogy a magántőke még belátható ideig nem lesz képes orvosolni az egyre fokozódó lakáshiányt, a kormányzat az 1921. évi XXXVI. te. életbe léptetésével 300 millió koronát szándékozott fordítani kislakások építésére. Hamar nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy a fent említett összeg egyáltalán nem elégséges arra, hogy abból az összes, vasúti kocsikban, különböző barakk-, valamint szükséglakásokban, illetve hivatalok, iskolák helyiségeiben ideiglenesen elhelyezett tisztviselőt és más menekültet megfelelő lakhatáshoz juttassa. A pénzügyi források hiányát a kormányzat a városok közreműködésével és jelentős anyagi áldozathozatalával kívánta ellensúlyozni. Az előzetes tervek szerint a városoknak vállalniuk kellett volna az építési terület, valamint a közművek ellenszolgáltatás nélküli átengedését, illetőleg létesítését, végül az állami támogatás összege után évi 2,5%-os kamat fizetését a kincstár részére. Cserébe kisajátítási jogosultság, a lakások feletti korlátlan tulajdonjog és állami jótállás révén előnyös feltételű kölcsön megszerzésének garantálása járt volna.47 47 MNL Országos Levéltára (a továbbiakban: OL), Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944. (a továbbiakban: K27) 1921. október 28. 48 MNL HBML Db. sz. kit. v. közgy. jkv.-ei 1921. 450/18,470/18,717/18,870-111.-1921. bkgy. 49 A kormányzat itt jelezte, hogy bár a kölcsönt teljes egészében nem kell majd visszafizetni, az évi 2,5% kamat 25 éven át minden bizonnyal törlesztendő lesz. A tervezet kidolgozására válaszul a Magyar Városok Országos Kongresszusa 1921 augusztusában értekezletet hívott össze Budapestre, ahol Varga Jenő főjegyző személyében Debrecen is képviseltette magát. Varga a cívisváros legminimálisabb lakásigényét 150 kétszobás és 50 egyszobás lakás építésében állapította meg.48 Az értekezlet résztvevői kimondták, hogy a menekültekről való gondoskodás nem városi, hanem állami feladat, majd feltételeiket memorandumba foglalva terjesztették a kormányzat elé. Eszerint: 1. a lakásépítések céljára felveendő kedvező kölcsön megszerzéséről a kormány gondoskodik; 2. a városok ugyanolyan összeggel járulnak hozzá az akcióhoz, mint az állam; 3. az építendő lakásokhoz telket és minden közműveket a telekhatárig a városok bocsátják rendelkezésre; 4. a felépült lakások azonnali hatállyal városi tulajdonba kerülnek minden telekkönyvi korlátozás nélkül; 5. az állami hozzájárulásnak kamatmentes, vissza nem térítendő támogatásnak kell lennie;49 6. kizárólag a városok joga a telkek kijelölése; 7. az állam az új lakásokra 30 évi adómentességet biztosít; 8. törvény biztosítson jogot a városoknak rendkívüli közmunka igényb évé telére; 9. a versenytárgyalás meghirdetése és a pályázatok elbírálása a városok feladata. Ha csak kisebb árkülönbségek mutatkoznak, akkor a helyi pályázók ajánlatát kell elfogadni; 10. a városok az állam által készített szabványos típustervektől eltérhessenek; 68
