Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER Az NB I-es selejtezők alakulása folytán a székelyföldi labdarúgás egyértelműen lépéshátrányba került, a térség elszigeteltsége szakmai lemaradással járt, Erdély kettéosztottsága azonban bizonyos jelek alapján egybecsengett az MLSZ elképzeléseivel. „Csak az kerüljön az NB Lbe, aki megüti a szintet, Székelyföldnek sem lenne hasznára, ha csapata pofozógép lenne” - írta kommentárjában a Nemzeti Sport 1941 májusában,53 előrevetítve a Gidófalvy Pál szavaiból kiérezhető szövetségi értékelést: „A székelyföldi egyesületek szerencsére belátták a nehézségeiket, és ők maguk indítványozták, hogy a Székelyföld külön csoportot alkosson, és csak a győztes kapjon jogot az NB II-be való felemelkedésre.”54 Az 1941-1942-es idény NB Il-es beosztásánál végül a Mátyás-csoportban egyedül a Marosvásárhelyi SE képviselte a székelyföldi régiót, miközben a visszacsatolt részek nyugati térségéből ott volt a mezőnyben a Kolozsvári EAC, a Kolozsvári MÁV, a Nagybányai SE, a Nagyváradi Törekvés és a Szatmári SE. Az NB I-ben 1941 és 1944 között egyetlen székelyföldi csapat sem szerepelt. 53 Marosvásárhely tiltakozik. Nemzeti Sport, 1941. május 23. 4. 54 Az MLSZ elnöke beszél az NB új beosztásáról és az MLSZ nyári munkaműsoráról. Nemzeti Sport, 1941. június 22. 3. 55 Ablonczy B.: A visszatért Erdély i. m. 176. 56 Milyen legyen az NB új beosztása. Nemzeti Sport, 1941. január 28. 1. 57 Csillag Péter: Oldalvonal i. m. 51-58. Persze az ideális útvonal is csak akkor működött, ha menet közben nem térítették el a szerelvényt a háborús események miatt. Ami az óvóhelyeken töltött meccs előtti éjszakákat illeti, az idény során tizenkét mérkőzésen pályára lépő Gierling György elmondása szerint a légópincében nem mindenkinek jutott prices, a balszerencsésebbek a kemény földön fekve gyűjtöttek erőt a másnapi megméretéshez. A futballszakmai aggályok mellett objektív nehézségeket jelentett a székely földi egyesületekkel ápolt kapcsolatok elmélyítésében a leküzdendő nagy távolság és a rossz távolsági közlekedés. A második bécsi döntés után súlyos logisztikai gondot okozott, hogy Kolozsvártól keletre az északra forduló határvonal miatt a nép nyelvén Göring-hasként emlegetett mezőségi beszögellés elvágta a vasúti közlekedést Kolozsvár és a Székelyföld között.55 Amikor a sportláp szerkesztőségében egy Szombathely-Sepsiszentgyörgy NB Les mérkőzés elvi lehetőségét emlegették elrettentő példaként, valós problémát hoztak szóba.56 Hogy megértsük az utazást kísérő gyakorlati akadályokat, hivatkozhatunk Gierling György visszaemlékezésére, amelyben a Marosvásárhelyi NMKTE - utóbb német származása miatt négy év, kilenc hónap szovjet fogságba hurcolt - csapatkapitánya ecsetelte utazásaik kalandos részleteit. Nem volt egyszerű eljutni a háborús viszonyok közepette Marosvásárhelyről a légvonalban is majdnem 450 kilométerre eső fővárosba: a távolsági busszal és vasúttal mozgó csapatnak először Dédára kellett elérnie, onnan haladt tovább Szeretfalvára, majd váltott jegyet a szolnoki átszállással közlekedő pesti vonatra.57 Nem csodálkozhatunk, ha a székelyföldi és a budapesti csapatok közötti kapcsolatok meglehetősen lazák maradtak és javarészt alkalmi mérkőzésekre korlátozódtak. 671
