Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
KL ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) Hátszélben az erdélyi labdarúgás Sebtében összegyűjtött játékosok, kevés és rossz minőségű pálya, bizonytalan anyagi háttér - ezek jellemezték 1940 őszén a visszatért erdélyi egyesületeket. Felemelésük nemcsak a labdarúgás, hanem az állam érdeke is volt, így Budapestről a háborús viszonyokhoz mérten igyekeztek elősegíteni a helyi klubok felvirágoztatását. A támogatás formáinak széles palettáját mutatta be a központi sportigazgatás: a konkrét pénzbeli és tárgyi juttatások mellett számos stadionfelújítási, öltözőépítési és egyéb infrastrukturális beruházást finanszírozott, de szakmai téren is próbált az egyesületek keze alá dolgozni. A kiküldött előadók, az utánpótlásnevelés ösztökélése és a futballélet szabályainak „testre szabása” egyaránt ezt a célt szolgálta. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ahogyan nőttek az MLSZ belső gondjai, úgy szorult egyre inkább háttérbe az erdélyi támogatás ügye. Ráadásul nem mindenkinek állt érdekében a vidéki labdarúgás túlzott megerősödése. A legkézenfekvőbb támogatási eszköz a pénz volt. Az első segélyek, szövetségi akciók után csökkentek az MLSZ lehetőségei, és a felsőbb sportvezetés 1942-es döntéséig várnia kellett arra, hogy újra számottevő segítséget tudjon nyújtani Erdélynek. Mint említettük, az 1940. szeptember 11-én kiadott OTT- rendelkezések között szerepelt egy pont, amely szerint a különböző sportszövetségeknek október végéig jelentést kell adniuk a visszacsatolt területek támogatásával, beillesztésével kapcsolatosan elvégzett munkájukról. A rendelkezésnek engedelmeskedő MLSZ, beszámolója szerint, másfél hónap alatt 39 800 pengőt fordított a sportegyesületek felszerelésére, emellett természetbeni adományokkal is ellátta a klubokat. Az anyaországi mérkőzésjegyek árához hozzácsapott kötelező adományokból, az úgynevezett „székely fillérekből” 9000 pengő folyt be.58 „Az MLSZ elnöksége úgy határozott, hogy vasárnap az anyaországban lejátszandó labdarúgó mérkőzések jegyeihez 1-20 filléres felárat csatol, hogy az így begyűlt összeggel segítsen a visszatért erdélyi részek labdarúgó sportján. Az MLSZ kérte továbbá az anyaországbeli egyesületeket, hogy lehetőleg felszereléssel is segítsék a Magyarországhoz visszatért, de szegény testvéregyesületeket. [...] Az úgynevezett székely filléreket a viszonzó mérkőzéseken is fogják szedni.”59 58 „Erdély Kupa” - ez lesz a téli torna neve és díja. Nemzeti Sport, 1940. október 27. 1. 59 Az anyaország megkezdte Erdély segélyezését. Ellenzék, 1940. szeptember 20. 7. Ám hogy az összeg a nevéhez híven valóban Székelyföld labdarúgását segítette volna, erősen kérdéses, tekintve, hogy Kiskós Antal, a Kézdivásárhelyi Gábor Áron SE ügyvezető elnöke 1941. májusi nyilatkozatában új ötletként javasolta 672
