Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER erős sporthagyományokkal büszkélkedett, a Max Nordau által meghirdetett Muskeljudentum sportmozgalom szellemében kiépült cionista egyesületi hálózat olyan karakteres egyesületeket foglalt magába, mint a szatmárnémeti Bar- Kochba, a nagyváradi Makkabea, a brassói Ivria, a temesvári Kadima, az aradi Hakoah, a máramarosszigeti Sámson vagy éppen a kolozsvári Haggibor. Mint később utóbbi egyesület példáján keresztül is láthattuk,24 a magyar futballban foganatosított zsidóellenes intézkedések fokról fokra szorították vissza a labdarúgás zsidó származású szereplőit az aktív részvételtől az 1942-re elért teljes ellehetetlenülésig, amely a nyilas hatalomátvételt követően a sportélet jó néhány zsidó tagja esetében is a fizikai megsemmisülésig fokozódott. 24 Csillag Péter: Cionizmus a pályán. In: Oldalvonal. A magyar futball elfeledett történetei. Bp. 2021. 92-99. 25 Ablonczy B.: A visszatért Erdély i. m. 81. 26 Összeolvadt Erdély és az anyaország sportélete. Ellenzék, 1940. szeptember 17. 7. Erdély sportegyesületei a visszacsatolást követő időszakban Eszak-Erdély és Székelyföld visszacsatolása nyomán számos, korábban román fennhatóság alatt működő, futballcsapatot szerepeltető sportegyesület került az MLSZ felügyelete alá. Pontos számadatokkal nehéz szolgálni, és ennek oka nemcsak a korabeli sajtóban megjelent ellentmondásos statisztikák kuszasága, hanem az 1940 szeptemberétől 1941 nyaráig tartó átrendeződéssel járó folyamatos változás. Uj magyar sportegyesületek alakultak vagy régiek születtek újjá, miközben némely helyi román csapat működése a kezdeti kecsegtető ígéretek ellenére bajossá vált, megszűnt vagy kényszerűségből áttelepült a román államhoz tartozó Dél-Erdélybe. A magyar futballvezetők nyilvános beszédeikben kétségtelenül igyekeztek megnyugtatni a nemzetiségi klubokat, biztosítva a zavartalan fennmaradásukat, ám a dél-erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartó, viszonossági nemzetiségi politika25 a gyakorlatban kevéssé érvényesült. „A román, német stb. egyesületeknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a magyaroknak, és így úgy a román, mint a más nemzetiségű egyesületek tovább folytathatják működésüket”26 - ígérte 1940. szeptember 16-án Kolozsváron Gidófalvy Pál, és az MLSZ-vezér biztatására az Universitatea és a Victoria azonmód jelezte, hogy a magyar szövetség keretei között is játszana tovább. Ehhez képest a román egyetemi csapat két héttel később már - az áttelepülő egyetemet követve - Nagyszebenben lépett pályára, a Victoriáról pedig ez volt az utolsó megjelent sajtóhír. Az észak-erdélyi futballélet mezőnyének 1940 őszi állapotáról megbízható tájékoztatást kapunk a Nemzeti Sport 1940. október 27-én megjelent cikkéből, amely az OTT adataira hivatkozva közli, hogy Erdélyben addig 36 egyesület 661
