Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
KL ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) szervezését fejezték be, és meg is indultak a versengések 64 csapat részvételével (a különbség magyarázata, hogy egy egyesület több futballcsapatot — így tartalék vagy ifjúsági csapatot — is nevezhetett). Kiderül továbbá, hogy az MLSZ 72 erdélyi játékvezetőt vett nyilvántartásba, a betagozódó egyesületek segítésére pedig 39 800 pengő értékben adott pénzbeni és természetbeni támogatást.27 Az OTT helyébe lépő Országos Sport Központ (OSK) értekezletén 1943 júniusában Varga Jenő, a vezető sportszervezet erdélyi kerületi vezetője szolgáltatott részletes statisztikákat, amelyek alapján Erdélyben ekkor 317 bejegyzett, sportra orientált egyesület működött (a harci szellemre jellemző, hogy közülük 235 csak lövészetre szakosodott), a teljes mezőnyből 47 egyesület foglalkozott labdarúgással. Egy labdarúgó-szakosztályra a régió népességszáma alapján átlagosan 59 156 lakos jutott, míg a 31 számon tartott labdarúgópályára 74 527.28 Az erdélyi labdarúgás súlyát és az említett 47 egyesület országos rendszerben képviselt hányadát érzékelteti, hogy az MLSZ 1941 januárjában 520 működő tagegyesületet tartott számon.29 A hivatkozott források szerint az erdélyi futball egyesületek szerinti arányát országos szinten 7-9%-osra becsülhetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy a növekvő egyesületszám miatt 1940 és 1944 nyara között bővülő tendenciát figyelhetünk meg. Nem kérdés a korabeli lapokban kellőképpen hangsúlyozott statisztikákat olvasva, hogy volt is egyfajta elvárás a sportsajtóval szemben a fejlődés érzékeltetésére. Sokat elárul a központi szándékról az eredetileg szóbeli közlésre szánt, utólag bizalmasnak nyilvánított levél, amelyben az OSK kilenc sportági szövetséget kér fel a kedvezőtlen cikkek jelentésére (a javításokat az eredeti dokumentum alapján jeleztem). „A magyar sporttársadalom tudatában van annak, hogy a sajtó a sport népszerűsége szempontjából a testnevelés ügyének igen értékes szolgálatot tett. A magyar újságíró társadalom legnagyobb része mindvégig lelkesen karolta fel a sport ügyét, azonban a magyar egyes hírlapok és a magyar hírlapírók részéről fordultak elő olyan cselekmények is, amelyeket a sport szempontjából káros ténykedésnek kell minősíteni. [...] A fentiek alapján felkérem a tekintetes Elnökséget, hogy a jövőben esetleg előforduló minden olyan esetet, amely a hírlapi sporttudósítással kapcsolatban a testnevelés érdekét sérti, haladéktalanul jelentse az Országos Sport Központnak, hogy Központunk az Országos Magyar Sajtókamara útján az ilyen cselekményeket megtorolhassa megvizsgálhassa és esetleg megtorolhassa.”30 27 Ülést tartott az OTT négyes bizottsága. Nemzeti Sport, 1940. október 27. 1. 28 317 egyesületben sportol Erdély ifjúsága az OSK erdélyi kerületében. Ellenzék, 1943. június 9. 7. 29 520 működő tagegyesülete van az MLSZ-nek. Nemzeti Sport, 1941. január 10. 3. Ebben a kimutatásban még értelemszerűen nem szerepeltek az 1941 tavaszán csatlakozó délvidéki egyesületek. 30 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Országos Sport Központ (a továbbiakban: HU-MNL-OL-K 720) 662
