Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
KL ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) fegyelmet követel az ifjúságtól. Ezt sehol, senki ne felejtse el többé, se játékos, se egyesület!”21 21 Pontosan 11 órakor kezdődik vasárnap délelőtt a Színkörben az Erdély-Budapest ökölvívó mérkőzés. Ellenzék, 1940. november 15. 7. 22 Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban. III. 1941-1945. Levéltári Szemle 23. (1973) 445. „A Kormányzó 1941. július 18-án kelt és az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról szóló Legfelsőbb Elhatározása alapján elkészült a HM em. 1/a. osztály 44.601 számú, 1941. július 22-én kelt rendelete a leventeképzés vezető szerveinek átszervezésére.” 23 Richard Giulianotti: Football, a Sociology of the Global Game. Cambridge 1999. 22. Nem is felejtette: a magyar futballélet militarizálódó szelleme a katonai nyelv fordulatainak beszüremkedésén túl a honvédtisztek sportvezetői szerepvállalásán és az erőszakos esetek elszaporodásán is tetten érhető, a leventemozgalom 1941-es serkentése az állami szándék pontos leképeződése22 - idővel egyre inkább elmosódtak a határok a hagyományos és a katonai sportélet között. Jellemző, hogy amikor 1944 májusában és júliusában Kolozsváron futballmérkőzést rendeztek a városi honvédek és a német katonák között, a honvédcsapat tagjai között négy, illetve három KAC-futballistát találunk. Ami a labdarúgás nemzeti tartalmát illeti, nem példa nélküli a magyar sportirányítás törekvése. A futball politikai, szociológiai hátterét kutató Richard Giuliano tti a Football, a Sociology of the Global Game című könyvében rávilágított, hogy a futball nemzeti identitásformáló hatását már évtizedekkel korábban igyekeztek hasznosítani a nemzeti egységet szem előtt tartó közösségek vezetői. „A labdarúgás egyike a nagy kulturális intézményeknek, mint az oktatás, a média, és ezekhez hasonlóan alakítja, mélyíti a nemzeti azonosságtudatot bárhol a világban. A sportág nemzetközi terjedése a 19. század végén és a 20. század elején egybeesett azzal az időszakkal, amikor Európa és Latin-Amerika számos nemzete éppen a határait igyekezett véglegesíteni, egyúttal kialakítani a kulturális identitását. [...] A nemzetek megfogalmazták »hivatalos történelmüket«, meghatározták hőseiket, akik az ellenséges erőktől megvédték a »népet«. A tömegkultúra ehhez tette hozzá a maga esztétikai és ideológiai elemeit. A sportesemények, és azon belül a futballmérkőzések a törekvés legfontosabb kellékei lettek. Lehet, hogy az ország különböző részeiről, városaiból színre lépő csapatok között él a helyi rivalizálás, ám csakis a nemzeti bajnokság egyesítő keretein belül. A válogatott találkozókon a csapat a modern nemzetet testesíti meg, gyakran szó szerint az ország zászlajába burkolózik, és a meccseket a himnusz közös éneklésével kezdi.”23 Más kérdés, hogy az 1930-as, 1940-es évek fordulóján a nemzeti kifejezés a magyar közéletben, így a labdarúgásban is egyre markánsabban párosult a „zsidómentés” jelentéssel, ami a futballéletben is súlyos diszkriminációval és tragikus következményekkel járt. Erdély jelentős zsidó közösségekkel, következésképpen 660
