Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER az időben kezdeményezés indult a kereszt kötelező kifüggesztésére a vidéki futballszövetségi tanácstermekben. A magyar gyökerek tiszteletét, a nemzeti hagyományok ápolását célozta az MLSZ 1942-es újítása, amellyel a Nemzeti Bajnokság II. osztályának kerületi alapon szerveződő ligáit egy-egy történelmi alakról nevezte el Mátyás-, Rákóczi-, Zrínyi-, Wesselényi- és Széchenyi-csoportnak.18 Erdélyben 1940 őszén a kiemelt mérkőzések előtti felvezetés fontos elemeként jelentek meg a nemzeti szimbólumok, lobogott a piros-fehér-zöld zászló, szólt a Himnusz, az Erdély-induló és az MLSZ előterjesztése nyomán az anyaország stadionjaiban már 1938-ban felhangzó Magyar Hiszekegy. A visszatért erdélyi rész iránt megnyilvánuló, szólamok szintjén is hangsúlyozott rokonszenv és az említett magyar nemzeti szellem csúcsosodott ki Gidófalvy Pál beszédében, amellyel 1940. október 14-én köszöntötte a kolozsvári stadionban az Erdély-Ferenc város ünnepi mérkőzés résztvevőit: „»Az MLSZ és százezer magyar labdarúgó hódolatát, tiszteletét hozom ide, a nagy magyar Alföld, a Dunántúl, a visszatért Felvidék és Kárpátalja labdarúgóinak soha szét nem szakítható találkozását. Itt fogadjuk ezen a helyen, hogy a magyar labdarúgás százezres tábora minden magyar értéket segít, támogat. Mátyás király, nagy magyar király, köszönt téged és Erdélyt a csonka haza minden fiatal labdarúgója a magyar labdarúgás jelszavával: »Szebb jövőt!« A sokezres tömeg zúgta rá: »Adjon Isten!«”19 18 Szegedi Péter: Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig. Bp. 2016. 454-455. 19 „Erdély futballsportja jelen pillanatban magasabb nívón áll, mint az anyaországé” - írják a fővárosi lapok. Ellenzék, 1940. október 15. 7. 20 Ünnepi közgyűlése volt tegnap az MLSZ és JT erdélyi tagegyesületeinek. Ellenzék, 1941. február 24. 7. Az erdélyi labdarúgás a nyilvánosság tömegeket megmozgató színtereként sajátos eszközül szolgált az érzelmi propaganda érvényesítésére, és szinte magától értetődő módon élt is vele az államilag irányított futballszövetség. Az anyaország és Erdély egymásra találásának tudatosan is felszínen tartott öröme alkalmas volt a magyarság összetartozás-tudatának erősítésére, így érzelmi mellett politikai haszonnal is kecsegtetett. A korabeli vezetőség ideológiai és nem mellékesen honvédelmi elképzeléseivel tökéletes összhangban állt a boldog egyesülés mítoszának megőrzése, egyúttal a figyelem elterelése a visszatért területek gazdasági, infrastrukturális és kulturális bekapcsolásának nehézségeiről, problémáiról. A rendhagyó történelmi pillanat sajátos lehetőségekkel kecsegtetett. Az MLSZ első embere Erdély labdarúgását „a magyar sportélet legkedvesebb fia”20 fordulattal jellemezte, a nemzeti összefogásra pedig a világháborús idők katonai megközelítése is okot adott. Nem véletlenül fogalmazott így Gálffy András: „Az új Magyarország labdarúgósportja katonákat nevel a hazának, és már itt tökéletes 659
