Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER álljon itt két példa. Az első egy önkritikus mondat a Nemzeti Sportnak küldött 1921-es erdélyi jelentésből: „Nyugodtak lehetnek Csonka-Magyarországon, mi nem felejtjük el magyar voltunkat, aminek legékesebb bizonyítéka az a veszekedés, mely a magyar egyesületek között állandó.”12 A másik egy elgondolkodtató kolozsvári olvasói levél 1941-ből a városi magyar polgárság keresztény szellemű klubjának, a Kolozsvári Atlétikai Clubnak korábbi viszontagságairól: „1930-ban a gazdasági romlás a KAC-ot alapjában rendítette meg. Az egyesület egymás után építette le kereteit, felmondotta gyönyörű klubhelyiségét, elvesztette tagjainak 80 százalékát, és megkezdte azt az utat járni, amely a mai állapothoz elvezetett. [...] Az anyagi összeomlást még jobban elősegítette a román államnak ellenséges magatartása. Nem volt senkiben merészség megkísérelni a lehetőségeket, és maradt minden tíz éven keresztül ugyanabban az állapotban. Az erdélyiek által sokat emlegetett elnyomatás alatti társadalmi egység - ha ugyan meg volt - a KAC-ot nem segítette. [...] Átvészeltük a megszállás éveit, de ennek az átvészelésnek a szó szoros értelmén kívül alig volt jelentősége. Talán csak annyi, hogy az életerős, sportolni vágyó ifjúság kis része otthonra talált, a város társadalma pedig csekély áldozattal létrehozott kisebb-nagyobb érdeklődéssel kísért sporteseményeket, és minden évben egyszer felvonult a KAC-bálon. így zárult le a circulus vitiosus. A nyomorúságos jövedelmek nyomorúságos tervekre jogosítottak, és a nagyvonalúság helyett jött felénk a fenntartást célzó munkaterv.”13 12 Erdélyi levél. Nemzeti Sport, 1921. szeptember 24. 5. 13 Mátrai Béla: Lenni vagy nem lenni. Ellenzék, 1941. december 24. 15. 14 Neve a korabeli forrásokban gyakran Gálffy Endreként szerepel. Az átalakulás időszaka — a futball mint a nemzetpolitika szimbolikus terepe Történelmileg kiélezett helyzetekben jellemzően a szokottnál is szorosabbá válik politika és futball viszonya; 1940-ben a sportági függetlenség legfeljebb jelentéktelen szakmai kérdésekben érvényesült, a magyarországi labdarúgás irányítása deklaráltan az állam kezében volt. A keresztény és nemzeti szellemű futballvezetés biztosítására hivatkozva 1939 júniusában az Országos Testnevelési Tanács (OTT) javaslatára belügyminiszteri rendelettel felfüggesztették az MLSZ és a Játékvezetői Testület autonómiáját. A futballszövetség élére miniszteri biztosként Gidófalvy Pált, a magát székely származású reformátusnak valló hódmezővásárhelyi tiszteletbeli tanácsnokot, a Dél-magyarországi Labdarúgók Alszövetségének elnökét nevezték ki. A Játékvezetői Testület vezetésével pedig Gálffy Andrást14 bízták meg, akinek kulcsszerep jutott a második bécsi döntést 657
