Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
KL ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) és gazdasági következményei mellett, azokkal összefüggésben gyökeres változást hozott a sport, így a legnépszerűbb sportágnak számító labdarúgás terén is.2 Az 1940 szeptemberében kezdődő változások, folyamatok és az 1944 őszén bekövetkező újabb impériumváltásig tartó „kis magyar világ”3 sportpolitikai törekvései, futballban érzékelhető érdekellentétei és háttérkonfliktusai a korábbi bő két évtized viszonyaiban gyökereznek, ezért szükséges érintőlegesen szólni az erdélyi labdarúgás 1918 utáni időszakáról. 2 29 989 igazolt játékosa van az MLSZ-nek. Sporthirlap, 1942. január 3. 5. A Magyar Labdarúgók Szövetsége 1940. december 31-én 19 760 igazolt labdarúgót tartott számon. Az új igazolások száma 1939-ben 5069 volt, 1940-ben - feltehetően részben már az erdélyi visszatért területek játékosainak is köszönhetően — 4290, 1941-ben pedig 9229. Utóbbi növekedés szintén jelentős mértékben az időközben regisztrált erdélyi futballistáknak tudható be, az 1941 áprilisában visszacsatolt Bácska, Baranyai háromszög, Muravidék és Muraköz pedig összesen 1450 új igazolást jelentett. 3 Kis magyar világ - Eszak-Erdély 1940-1944 között. Szerk. Sárándi Tamás - Tóth-Bartos András. In: Erdélyi Magyar Adatbank. ( https://bit.ly/41JR6Kg , letöltés 2022. aug. 18.) A korszak történelmi ismereteinek fontos forrásául szolgáló digitális szövegtár címe visszatérő meghatározása Eszak-Erdély vonatkozó korszakának, több cikkben felbukkan, sőt B. Nagy Tibor témába vágó, 31 perces dokumentumfilmje is ezt a címet viseli. 4 Ausztria-Magyarország 5:0. Bécs, WAC-pálya, 500 néző. 5 ASocietatea Sportivá a Studentilor Universitari 1919. november 23-án kezdte el működését, alapítójaként a Magyarderzsén született megbecsült orvost, Iuliu Hatieganu professzort tartják számon. Manapság az ő nevét viseli Kolozsváron az orvosi és gyógyszerészeti egyetem, illetve az egyetemi sportpark. Jellemző tisztelettudó magatartására és elismertségére, hogy Szoboszlay Miklós (1925-2019), az Universitatea későbbi kapusa elmondása szerint úgy társalgóit vele, hogy a román orvos színtiszta magyar nyelven szólt hozzá, a magyar futballista pedig illendőségből románul válaszolt. Lásd Cristian Aszalós: Ultimul cavaler al fotbalului romantic. Kolozsvár 2016. 6 Boros Miklós: A nagy erdélyi-regáti „focimeccs”. Aromán válogatott vidéken, ( https://bit.ly/ 3N24rcE, letöltés 2022. aug. 18.) A Romániához csatolt területek fejlett sportkultúrája, szerteágazó sporttevékenysége, kiépült sportegyesületi rendszere a két világháború között az ország sportéletének meghatározó mozgatójának számított. A regátbeli vidékeken a sportmozgalom még gyerekcipőben járt, a Bukarestben már a századfordulón népszerű teniszt, a szűk kört érintő vívást és a főként külföldi vendégmunkások körében játszott futballt leszámítva a sportélet javarészt alkalmi eseményekre korlátozódott. Beszédes adat, hogy míg a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzését már 1902. október 12-én lejátszotta,4 addig Románia csak húsz évvel később, 1922. június 8-án szerepelt először nemzeti csapatával. A Jugoszlávia elleni, 2:l-re megnyert belgrádi találkozón a magyar, zsidó és szász játékosok között egyedüli románként Aurel Guga csapatkapitány tűnt fel, ám ő is kolozsvári sportegyesület, a városi román értelmiség egyetemi csapatának számító Universitatea5 képviseletében. A válogatott negyedik hivatalos mérkőzésén fordult elő első alkalommal, hogy Románia színeiben Erdélyen kívüli labdarúgó is pályára lépett.6 Példázza a kiegyensúlyozatlan erőviszonyokat az is, hogy az első 654
