Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE Az 1920-as évek magyar futball) áról elmondható, hogy azonos időben jelentkeztek benne a labdarúgás fejlődésével, népszerűvé és gazdasági ágazattá válásával felmerülő problémák, illetve a világháború, valamint a Monarchia felbomlása okozta társadalmi változások. Erre az időszakra tehát - a korábbi évtizedekkel ellentétben — kivetültek a hazai társadalmat feszítő ellentétek, a labdarúgószféra pedig teret adott azok szimbolikus kifejeződésének. Ekkor vált meghatározó jelenséggé a magyarországi futballpályákon és (sport)sajtóban az antiszemitizmus, mely a szélsőjobboldali retorikában összekapcsolódott a profizmus elítélésével, míg az amatőr sporteszme ezzel párhuzamosan „hazafiassá” és a „magyar virtus” megtestesítőjévé magasztosodott. Ebben az eszmei közegben épp oly könnyű volt egy csapat sikertelenségét vagy az MLSZ problémáit a tehetős futballmecénások ármánykodásával magyarázni, mint ahogy a Szent István-i ország széthullását a zsidók és a kommunisták összeesküvésének beállítani. A sportélet átpolitizálódásának következtében az FTC és az MTK viszonyában két narratíva alakult ki egymással párhuzamosan. Konfliktusaik aprólékos elemzéséből az rajzolódik ki, hogy a két egyesület az első világháború előtti időszakhoz hasonlóan, továbbra sem világnézeti alapon, hanem anyagi érdekeik miatt került szembe egymással. Ezt támasztja alá az is, hogy közös érdekeik sérülése esetén — vagy azt megelőzendő — hajlamosnak mutatkoztak félretenni ellentéteiket, és akaratukat együttesen érvényesíteni az MLSZ-ben. Mint láthattuk, egymáshoz való viszonyukat egyáltalán nem az határozta meg, hogy egyikük „keresztény”, míg másikuk „zsidó” klub lett volna, de még a profi—amatőr kérdésben vallott felfogásuk sem különbözött annyira, mint azt a Ferencvárost éltető szélsőjobboldali lapok hangoztatták. Mind az FTC, mind az MTK tetemes összegeket költött játékosainak fizetésére jóval az előtt is, hogy azt a profizmus bevezetése legalizálta volna. Az egyetlen különbség köztük az volt, hogy az MTK valamivel nyíltabban vállalta az amatőr eszme tarthatatlanságát, míg a Ferencváros az MTK állásfoglalását kihasználva könnyűszerrel foghatta időszakos sikertelenségét a kék-fehérek szabályszegései következtében kiépült erőfölényére. Az MTK—FTC kapcsolatnak az 1920-as évek elejére kialakult egy alternatív értelmezése a szélsőjobboldali lapokban. Eszerint a két klub csatája világnézeti, sőt faji harc is egyben, ahol a zsidóság érdekeit a pályán és az MLSZ-ben egyaránt szolgáló MTK-val szemben a keresztény, nemzeti érzelmű, és mint olyan, a gentleman-amatőrség feltétlen híveként az FTC áll. Bár a szélsőjobboldali sajtó a legnagyobb hangsúlyt az MTK ellen intézett antiszemita támadásokra helyezte, meggyőződésem, hogy ennek a jelenségnek a melléktermékeként alakult ki a Ferencváros körül a „nemzet csapata” képzet. Az FTC társadalmi összetételét tekintve ugyan rászolgált mind a magyar, mind a keresztény jelzőre, ám sem jelképeiben, sem célkitűzéseiben nem találunk utalást arra, hogy ezen hívószavak 651
