Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK tudósító sportsajtóra koncentrálódtak leginkább, ám ennek a szembenállásnak főként anyagi tétje volt. Szegedi azt állítja, a Schlosser Imre körül kialakult botrány a csapatokat a profiamatőr sporteszmei kérdéskör mentén osztotta meg, amikor az FTC az amatörizmus védelmezőjének szerepében vádolta az MTK-t a futballista fizetésével. Az tagadhatatlan, hogy az MTK, Brüll Alfréd vezetésével valóban kevésbé szemérmesen intézte játékosainak pénzelését, ám a Ferencváros sem vetette meg a módszert. A folyamatos csatározások azonban rávilágítottak, hogy egyik klub sem rendelkezett elegendő szövetségessel és pénzügyi tartalékkal ahhoz, hogy a másiktól független politikát folytasson. Legjobban az mutatja az MTK és az FTC anyagi egymásrautaltságát, hogy a bojkottot előidéző, szakadással fenyegető válságok minden esetben a különutas fél gazdasági kimerülésének köszönhetően értek véget. A két óriásklub első évtizedeinek közös története azonban arra is rámutat, mennyire önállótlanok, mennyire kiszolgáltatottak voltak akár együttesen is a kisebb egyesületek, illetve mennyire az MTK és a Ferencváros körül forgott minden az első világháború előtti magyar labdarúgóéletben. A kisebb egyletek szerepe szinte kizárólag abban merült ki, hogy - miként a Békepárt és az Igazságpárt szembenállásánál is láthattuk — statisztaszerepet töltsenek be a két nagy viszályában. Az FTC és az MTK rivalizálásának kialakulásában tehát véleményem szerint nem játszik szerepet az egyletek társadalmi háttere, tagjainak felekezeti megoszlása, nemzetisége vagy politikai nézeteinek különbözősége, de még a labdarúgás mezőspecifikus ellentétformája, a profi—amatőr kérdésben vallott (sport)filozófiájuk sem.101 Nemcsak hogy az MTK nem volt zsidó csapat, de az első világháború előtt mások sem tekintették annak, még ha a klub népes zsidó tagsága nem is volt ismeretlen a kortársak előtt, ahogy a Ferencvárost sem bélyegezték keresztény, német és főleg nem kispolgári egyesületnek. Le kell tehát számolnunk azzal a vélekedéssel, miszerint az FTC és az MTK ellentétében már a kezdetekkor megjelenik a magyar társadalom - egyre erősödő - vallási megosztottsága. Noha társadalmi hátterük felekezeti különbözőségük mellett is mutat eltéréseket, mint például a tagok vagyoni helyzete vagy a városi, illetve az országos politikai életben betöltött pozíciójuk, az ellentétek alakításában ezek a tényezők nem játszanak még közvetett szerepet sem. Ehelyett másfél évtizeden át húzódó konfliktusaik elemzéséből az rajzolódik ki, hogy csatáik a magyar labdarúgás korlátozott mennyiségű „javainak” elosztása körül zajlottak, mivel maguk az egyesületek is sokkal inkább gazdasági vállalkozásokként, mint társadalmi szerveződésekként kezdtek működni az időszakban. 101 A mezőelméletről, illetve ennek sportszociológiai átültetéséről lásd Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Bp. 1978.; Szegedi P: A futballmező i. m. 123-141. 650
