Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK miképp igyekszik az MTK a szövetséggel karöltve eltussolni a Ferencváros által leleplezett profivétségeket.91 Fontos észrevennünk azonban, hogy az MTK és az FTC közötti konfliktusok a húszas évek első felében sem politikai vagy társadalmi alapon robbantak ki. Ezek középpontjában továbbra is gazdasági érdekeltségeik, illetve az azzal összekapcsolódó profi—amatőr felfogás álltak. Ez utóbbi kérdésben sem az elvi ellentétek jelentették a fő töréspontot, hiszen a Ferencvárost még a legjobb szándékkal sem lehetett amatőrnek nevezni. Valójában az amatörizmusra való hivatkozás az FTC önfelmentése és egytényezős magyarázata volt arra a kérdésre, hogy miért került időnként megalázó hátrányba az MTK-val szemben az első világháború után. Az FTC amatőr kampánya viszont egybeesett a hazai labdarúgásban is felbukkanó — vagy inkább csak felerősödő — antiszemitizmussal, melynek célpontjává leginkább az MTK vált. Ebben a helyzetben az MTK bármit is tett, azt automatikusan nemzetellenesnek, zsidónak és általában véve igazságtalannak bélyegezte a szélsőjobboldali sajtó,92 míg a Ferencváros az MTK ellenfeleként vált a „magyaros virtus hordozójává”,93 „nemzeti szempontból soha sem kifogásolttá”,94 „a magyar színekért küzdővé”,95 „szittya-stílusúvá”96 és a „magyar ügy első propagálójává”,97 mely „arra született, hogy a magyar sportot reprezentálja”.98 így fordulhatott elő az is, hogy alig egy hónappal az FTC profizmus melletti nyílt kiállását követően a Magyarság kijelentette, „az FTC-től lesi-várja a magyar sporttársadalom, hogy úttörő lesz abban a küzdelemben, amely a régi megtagadott nemzeti és amatőr tradíciók ösvényére akarja visszatéríteni a magyartalan és telhetetlen haszonszerzők által kizsákmányolt magyar labdarúgósportot”.99 91 Nemzeti Újság, 1925. február 8. 16. 92 Erre példa, hogy a Magyarság az MTK 1925. januári németországi túráján megnyert mérkőzéseket is a klub teljes csődjének igyekezett beállítani. Magyarság, 1925. január 8.13. Továbbá egy alkalommal az Uj Nemzedék cikkében egyenesen az MTK-t teszi felelőssé azért, mert két játékosukat a Debreceni Vasutas Sport Club szurkolói kővel megdobálták. Uj Nemzedék, 1925. február 21.4. 93 Szózat, 1924. október 19. 26. 94 Uj Nemzedék, 1925. február 28. 4. 95 Uj Nemzedék, 1925. március 31.6. 96 Szózat, 1925. március 25. 15. 97 Uo. 98 Uj Nemzedék, 1925. március 29. 6. 99 Magyarság, 1925. március 25. 13. Az 1920-as évek első felében tehát a szélsőjobboldali lapok a Ferencvárost és az MTK-t faji alapon igyekeztek egymással szembeállítani. Az FTC-nek tulajdonított jelentések közül ugyan hangsúlyosabbnak bizonyult a nemzeti vonal, ám olykor a keresztény jelzővel is illették, ami az amatőr hazafi és a pénzéhes zsidó képekkel kiegészülve mindmáig bebetonozta a két klub helyét a magyar köztudatba. A valóság ezzel szemben az, hogy a két óriásklub 648
