Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE dobogása hallatszott, a másik a sportban, politikában és minden más társadalmi megnyilatkozásukban túlságosan nemzetközi érzésűek bizakodó üdvözletét küldte a kék-fehér játékosok felé”, majd a botrány kirobbanását kommentálva megjegyezte, „a ferencvárosi játékosok tízezernyi néző tapsa és hangos ünneplése közben levonultak a pályáról. Ekkor ütközött ki a nézők ezreiből az egymással szembenálló két világnézet, mert mialatt az FTC hívei a maguk játékosait ünnepelték, azalatt a másik párttól gyűlölettel) es indulatkitörések hallatszottak”. A tudósítás zárásaként a cikk egy öklét rázó MTK-szurkolót idéz, aki magából kikelve üvölti a ferencvárosiak felé: „Ha megfeszültök is, egy napon mégis elpusztul a mai rezsim és akkor megint mi zsidók maradunk az urak.”73 A futballmérkőzésen meglehetősen idegenül ható jelenet leírása jól szemlélteti a történteket a nemzeti-keresztény—zsidó szembenállás mentén értelmezni kívánó narratívát, mely a Ferencvárost már-már mitizáló elemekkel sem fukarkodik. 73 Mindhárom idézetet lásd Magyarság, 1922. május 30. 10. 74 Pesti Napló, 1922. június 8. 10. Vö. K G.: Az FTC-MTK perben elhangzott az első ítélet. Magyarság, 1922. június 23. 10. 75 Pesti Napló, 1922. június 25. 20.; 8 Órai Újság, 1922. szeptember 10. 6. 76 Magyarság, 1924. augusztus 8. 10. 77 Magyarság, 1924. szeptember 14. 15. 78 Magyarország, 1924. július 23. 6. Az MLSZ végül az MTK javára ítélte a mérkőzést, ám a levonuló csapatot viszonylag enyhén büntette, mindössze a Ferencváros alelnökét, a felbujtónak kikiáltott Mattyók Aladárt tiltotta el három hónapra klubtisztségei gyakorlásától.74 A szövetség döntése után az FTC fellebbezett ugyan a belügyminiszternél, de változást nem tudott elérni, így lassanként elültek az összecsapás hullámai.75 Fontos kiemelni azonban, hogy semmi nem utal arra, hogy a Ferencváros vezetősége hasonlóan gondolkodott, mint a szélsőjobboldali sajtó, vagy egyáltalán viszonozta volna annak szimpátiáját. Sokkal valószínűbb, hogy a fenti lapok számára az FTC legfőbb vonzerejét MTK iránti ellenszenve jelentette, mintsem a zöld-fehér klubvezetőséggel ápolt elvbarátság. Az iméntiekhez hasonló narratívát alkalmazva számolt be a Magyarság az MTK és a Ferencváros között 1924-ben kitört újabb viszályról, amikor a szövetség tisztújító közgyűlésén az MTK vezetésével leszavazták az FTC-s sportvezetőket, akik így nem jutottak pozíciókhoz az MLSZ vezetőségében. A lap megállapította, hogy az MTK „mesterkedése [a szövetségben] tökéletesen biztosítani fogja a faji hegemóniát”,76 illetve a kék-fehérek diktatúrájaként jellemezték az MLSZ-t.77 Az ügyhöz azonban hozzátartozik, hogy bár a ferencvárosi vezetők saját bevallásuk szerint sérelmesnek tartották az MTK ténykedését, korántsem tulajdonítottak neki akkora jelentőséget, mint a Magyarság vagy az Uj Nemzedék tette.78 645
