Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK 1923-ra a magyar játékosok külföldre, ott is elsősorban Olaszországba vándorlása olyan mértéket öltött, amire az MLSZ sem legyinthetett többé. A megoldást előmozdítandó, januárban került sor a szövetség ankétjára, amelyen a professzionizmus és az amatörizmus viszonyát és lehetséges összebékítését tárgyalták a klubok. A tanácskozáson több kisegyesület — köztük a játékosvándorlás által leginkább sújtott Törekvés is - kifejtette futballistáik tömeges elvesztésével kapcsolatos aggodalmait, ám az FTC-t képviselő ifj. Springer Ferenc csak minimális engedményekre mutatkozott nyitottnak.79 Springer persze könnyű szívvel tarthatott ki látszólag az amatőr sporteszme mellett, hiszen a Ferencvárost viszonylag kevés labdarúgó hagyta faképnél egy-egy olasz, osztrák vagy cseh ajánlatért cserébe, míg a Törekvésnek több csapatra való játékos intett búcsút.80 Brüll Alfréd Springerrel szemben foglalt állást, amikor kifejtette, az álamatörizmus vadhajtásainak csak a hivatásos alapon működő futballbajnoki rendszer vethet véget, mivel a hatalmas pénzösszegek beáramlása a labdarúgásba feltartóztathatatlan, amit csak megfelelő keretek közé terelne a szabályozott profizmus.81 A vita végül a felek egyet nem értésével zárult, ám mint nyilatkozataikból is kitűnik, a Ferencváros — legalábbis papíron — az amatőr rendszert kívánta életben tartani, míg az MTK elnöke lényegében nem is tagadta, hogy klubja javadalmazást nyújt játékosainak. 79 Magyarság, 1923. január 26. 7.; Pesti Napló, 1923. január 26. 4. 80 Andreides Gábor — Dénes Tamás: Weisz és a többiek. Magyarok az olasz fociban, 1920-1960. Bp. 2018. 35-37. 81 Magyarság, 1923. január 26. 7.; Pesti Napló, 1923. január 26. 4. 82 Szózat, 1924. október 21. 15. 83 As Est, 1924. október 24. Ezen a szálon továbbhaladva az Uj Nemzedék mélyebbre is ásott, és tudni vélte, hogy az MTK rálicitált a külföldre kívánkozó játékosok ajánlataira, sőt Orth az MTK alelnöke, Dirsztay Gedeon bankjától kapott 150 millió koronás kölcsönt. A cikk továbbá szintén az MTK profizmusára utalva kifejtette, hogy „a »ma« csapatait az elvek állítják össze [...] Mentői jobban eltávolodik egy klub az amatőr elvektől, annál jobb a csapat.” Uj Nemzedék, 1924. október 22. 4. A konfliktus magvát a felek már elvetették a profi—amatőr kérdésben vallott eltérő felfogásaikkal, ám a háborúskodást kirobbantó szikrát az MTK és a Ferencváros 1924. októberi összecsapása jelentette. Az őszi örökrangadón az MTK megalázó, ll:2-es arányú győzelmet aratott ferencvárosi riválisa felett, amit Klement Sándor, az FTC intézője úgy kommentált, hogy „az eszközök nem egyformák. Mi nem bírunk sportáru-üzletekkel szolgálni”,82 ezzel utalva Orth György sportboltjára, amelyet az MTK finanszírozásával nyitott meg.83 Az egyesületet ért profi-vádakat az MTK sem hagyta szó nélkül. A klub intézője, Weisz Ágoston válaszul Klementnek kijelentette, hogy „az FTC egy hajszállal sem marad [el] a játékosoknak nyújtott szolgáltatások dolgában az MTK mögött”, illetve felemlegette, hogy amikor a Kőbányai TE egyik játékosát felkereste az MTK-ba szerződés lehetőségével, ő azzal hárította el az ajánlatot, hogy a Fradi már 20 millió 646
