Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK határozatát, valamint kölcsönösen, közös békeokmányban fejezik ki sajnálatukat a kialakult helyzet miatt.70 70 Sporthirlap, 1918. február 18. 1-2.; Az Est, 1918. április 6. 4.; Budapesti Hirlap, 1918. április 7. 11.; Sporthirlap, 1918. április 8. 1-2. 71 Pesti Napló, 1922. május 30. 11.; Budapesti Hirlap, 1922. május 30. 8-9.; Népszava, 1922. május 30. 11. 72 Uj Nemzedék, 1922. május 30. 4. A béke nyomán új alapokra helyeződött a két legnépszerűbb magyar klub viszonya, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatos viszályok saját hatalmukat teszik kockára, és korlátozzák gazdasági lehetőségeiket is. 1918-tól ehelyett kapcsolatukat a folyamatos egyeztetések és háttéralkuk határozták meg, melynek leglátványosabb eleme, hogy ettől fogva az MLSZ tisztújító közgyűlésein együtt, az ekkor létrehozott Szövetségi Párt keretei között indultak. A konfliktusokon tehát — egy időre legalábbis - felülkerekedett a nagycsapatok közös érdeke, hogy sportpolitikai pozíciójukat megtartva saját anyagi igényeik szerint formálják a futballszövetséget. Az első világháború után az MTK és a Ferencváros az 1918-as békekötés jegyében folytatta működését. A treuga dei azonban hamar megszakadt, ugyanis 1922 májusában a szoros pontállás miatt bajnoki döntőnek is beillő örökrangadón az MTK javára megítélt, vitatható büntető nyomán elszabadultak az indulatok a Hungária úton, a ferencvárosi játékosok pedig levonultak a pályáról. Az eset azért különösen érdekes, mivel a mérkőzésről megjelent tudósítások két eltérő narratívába helyezték a pályán történteket. Míg ugyanis a mérsékelt lapok — mely kategóriába a konzervatív, liberális, szociáldemokrata, illetve a politikával nem foglalkozó sajtótermékek is beletartoztak — az összecsapás hevében elkövetett sportszerűtlen lépésként értelmezték a ferencvárosiak levonulását, válaszul a vitatható bírói ítéletre, addig a radikális jobboldali, antiszemita lapok az FTC valóságos szenvedéstörténetét kreálták meg. Ebben a történetben a Ferencváros — ilyen explicit formában először — válik a magyar nemzet megtestesítőjévé, mely áldozatul esik a zsidóság hatalomvágyának. Amíg a Pesti Napló, a Budapesti Hirlap és a Népszava is bírálta a játékvezető ítéletét, ám pálcát tört a Ferencváros levonulása felett,71 az Uj Nemzedék tudósítása szerint „sportemberek százai méltán helyeselték az FTC távozását, mert emberi és sportszempontból egyaránt érthetőnek tartották, hogy a zöld-fehérek csapatkapitányának korrekt sportérzéke fellázadt a bíró minden sporterkölcsöt és lovagiasságot arculcsapó ítélkezése ellen”, sőt az MTK-t vádolták meg sportszerűtlenséggel, mert nem mondott le a büntetőről.72 A Magyarság szerzője is igyekezett az FTC levonulását lovagias cselekedetnek beállítani, az MTK-t pedig a nemzeti érzelmű magyar sporttársadalom elnyomójaként bemutatni. Cikkét azzal kezdte, hogy „nagy üdvrivalgás köszöntötte a csapatokat, amikor a pályára léptek. Az egyikből a Franzstadt szíve 644
