Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE Bár az eddig bemutatott események is meglehetősen zaklatott képet festenek az 1910-es évek labdarúgóéletéről, mégis eltörpülnek az évtized legnagyobb futballbotránya, a Schlosser-ügy mellett. 1915 decemberében a ferencvárosi Schlosser Imre, a korszak legnagyobb sztárja bejelentette átigazolási szándékát az MTK-ba, ami két és fél éves harchoz vezetett a magyar futball két mamutegyesülete között, immár sokadszorra kettéosztva a futballtársadalmat.62 Schlosser elvesztésére - mely a várható eredmények, valamint a közönség érdeklődése terén, és így végső soron anyagilag is, komoly veszteséget jelentett az FTC-nek — válaszul Springer Ferenc a játékosok az időszak szigorú amatőrszabályai értelmében tiltott fizetésével és sztárfutballistájuk „elszipkázásával” vádolta meg az MTK-t, több Hungária úti labdarúgónak pedig a Schlosseréhez hasonló juttatások elfogadását vetette a szemére.63 A ferencvárosi klubelnök vádjaira rákontrázva az MTK is profizmussal gyanúsította az FTC-t,64 mire a zöld-fehérek minden kapcsolatot megszakítottak az MTK-val.65 Az ellenségeskedés az MLSZ február közepi közgyűlésén folytatódott, ahol miután Schlossert és játékostársait felmentették a vádak alól, a két egyesület képviselői magukról megfeledkezve üvöltöztek egymással.66 A közgyűlés végül Pallavicini György őrgróf MLSZ-elnök és Szaczelláry György társelnök lemondásával végződött, az új választásoknak köszönhetően pedig az MTK és támogatói kerültek többségbe a szövetség vezető pozícióiban.67 62 Pesti Napló, 1915. december 8. 16. 63 Budapesti Hirlap, 1917. január 16. 12-13. 64 Pesti Napló, 1917. január 18. 14.; Budapesti Hirlap, 1917. január 21. 21-22. 65 Magyarország, 1917. február 1. 12.; Az Újság, 1917. február 1. 16. 66 Pesti Napló, 1917. február 12. 8. 67 Szegedi P: Az első aranykor i. m. 124. 68 Pesti Napló, 1917. november 18. 10. 69 Ennek alapja az volt, hogy 1917 őszén az MLSZ megtiltotta a csapatoknak mérkőzéseik lemondását, amennyiben nincs nyomós okuk rá. Világ, 1917. november 18. 10.; Pesti Napló, 1918. január 30. 5-6.; Szegedi P: Az első aranykor i. m. 124-125. Az elmérgesedett viszonyok következtében az FTC arra hivatkozva, hogy profi egyesület ellen amatőr nem léphet pályára, lemondta a 1917 februárjára kitűzött mérkőzésük mellett a novemberre esedékes összecsapást is,68 mire az MTK vezette szövetség kizárta a ferencvárosiakat a bajnokságból.69 Ahogyan azonban korábban az MTK, úgy az FTC is hamar kénytelen volt belátni, hogy nem vívhat szélmalomharcot teljes elszigeteltségben a vele szemben a futballszövetség égisze alatt felsorakozó egyesületekkel, így 1918 februárjában - a klubon belüli viták elcsendesülésével — képviselői tárgyalóasztalhoz ültek az MTK- val. A béketárgyalásokon az előzményekhez képest meglehetősen könnyen közös nevezőre jutottak a felek, és megállapodtak, hogy a Ferencváros pótolhatja elmaradt mérkőzéseit, cserébe visszavonja az MTK-t elítélő választmányi 643
