Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK valamelyest megváltozott. Ugyan az egyesület felekezeti megoszlás tekintetében hasonlatos képet mutat az első világháború előttihez, a Horthy-korszak első éveitől már nem kizárólag a kerületi elitet gyűjtötte össze, hanem szintet lépve, az országos politikai élet több képviselőjét is a soraiban tudhatta, akik általában az Egységes Párt színeiben szereztek mandátumot, és kivétel nélkül távol álltak a magyar politikai és sportéletben is egyre terjedő szélsőjobboldali, antiszemita mozgalmaktól. Ennek megfelelően az FTC sem tűzött zászlajára szélsőséges eszméket, de az egylet általában véve is óvakodott a politikai megnyilvánulásoktól. Sokkal valószínűbb, hogy a klubvezetésben szerepet vállaló politikusok inkább igyekeztek személyes kapcsolataikat építgetni az egyesületi rendezvényeken, illetve a csapat esetleges sikereit saját népszerűségük növelésére felhasználni, mint „pártcsapattá” és politikai jelképpé alakítani a Ferencvárost. Ellentétek A Sporthír lap 1912-es cikke szerint „mióta elkezdődött a versengés az FTC és az MTK pálya között, mintha másodrangú szerepe volna, egészen háttérbe szorul [t] volna a sport. [...] Akármibe kezd az egyik pálya, félszemmel mindig azt figyeli, mit csinál a másik. [...] A pályaharc természetesen nem marad elszigetelve. Átcsap a közönségre is, s most majdnem úgy állnak a dolgok, hogy farkasszemet néz egymással a két táborra osztott közönség.”48 Ennek folytatásaként az MTK azzal vádolta a ferencvárosi pálya rendezőit — illetve az Üllői úti stadionba potenciálisan jegyet váltó FTC-szurkolókat —, hogy egy MAC elleni mérkőzésen inzultálták az MTK játékosait.49 Springer Ferenc indulatosan visszautasította a kritikát, mire Brüll Alfréd párbajra hívta a rivális sportvezetőt.50 Az ügy még alig ült el, amikor újabb robbant ki. Egy korábbi megállapodás értelmében ugyanis a soron következő magyar—osztrák válogatott mérkőzést a Ferencváros stadionjában rendezték meg, míg cserébe a későbbi kupadöntőt a Hungária útra kötötték le, így nagyjából azonos hasznot biztosítva a két egyesület számára. Amikor azonban az FTC bejutott a Magyar Kupa fináléjába, ahol az MTK így mint házigazda várt volna rá, a zöld-fehérek kérvényt nyújtottak be az MLSZ-hez, miszerint a döntőt az egyenlő esélyek biztosítása érdekében semleges pályán játszhassák le. A beadványt az MTK legnagyobb felháborodására a szövetség elfogadta, minek hatására az így jogos — sportbeli és pénzügyi — előnyétől megfosztott MTK nem állt ki a döntőre.51 A pályaválasztás ügyében az MTK fellebbezése a 48 Sporthirlap, 1912. május 6. 1-3. Idézi: Szegedi P: Az első aranykor i. m. 117-118. 49 Az Újság, 1912. október 4. 17.; Sport-Világ, 1912. október 7. 2. 50 Az Újság, 1912. október 9. 17. 51 Pesti Hirlap, 1912. november 13. 21., november 14. 20-21., november 15. 22. 640
