Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE főváros közoktatásügyi osztályára érkezett be, ahol kimondták, hogy a klub panasza megalapozott, mire válaszul az MLSZ — és nem a Ferencváros (!) — kért jogorvoslatot a Belügyminisztériumnál, ezúttal azonban sikertelenül.52 Ám az igazi botrány csak ekkor kezdődött. Az úgy ahogy megbékített felek 1913 májusában érkeztek meg a Hungária úti MTK-stadionba pótolni a kupadöntőt, amely rövidesen Az Újság tudósítása szerint olyan botrányba torkollt, „melyhez hasonló a magyar sport történetében még nem fordult elő”.53 Alig húsz percnyi játék után előbb a futballisták között tört ki verekedés, majd amikor a játékvezető félbeszakította a mérkőzést, a lelátón csaptak össze a szurkolók, és a rendőrségnek csak komolyabb készültség felvonultatásával sikerült rendet teremtenie.54 52 Az Újság, 1913. február 8. 17. 53 Az Újság, 1913. május 23. 5-6. 54 Magyarország, 1913. május 24. 10.; Sporthirlap, 1913. június 16. 2. 55 Az Újság, 1913. május 23. 5. [Kiemelés az eredetiben. - B. B.J 56 Magyarország, 1913. május 24. 10. 57 Sporthirlap, 1913. november 24. 1-2. Vö. Földessy János: A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Bp. 1926. 231-233. A mérkőzés következtében kialakult háborúskodás hónapokra a sportsajtó vezető híre lett, megosztván a sportközvéleményt, de már a kor társ újságírók is tisztában voltak vele, hogy az ellentétek mélyebben gyökereznek a pillanatnyi nézeteltérésnél. Az Újság megállapította: „Nem annyira a nevezett két egyesület között fejlődött ki ez a konkurrenczia, amely amíg a sportbeli keretek között mozog, feltétlenül tiszteletreméltó, hanem kifejlődött a Ferenczvárosi Torna Club égisze alatt épített Üllői-uti pálya és a Magyar Testgyakorlók Köre Hungária-uti pályája között, és amely konkurrenczia a sport kereteit messze túllépve, idővel kizárólag üzleti konkurrenczidvdA^csonyodott le. ”55 Hasonló helyzetjelentést adott a Magyarországé miszerint „ennek a példátlan football-botránynak a szálai sokkal mélyebben nyúlnak bele a két érdekelt klub életébe, semhogy incidentaliter lehetne az ügyet elintézni. A harcz teljes erővel most egy éve tört ki a két klub között, amikor az MTK is felépítette modern, új sporttelepét. Az FTC féltette pályabeli egyeduralmát és teljes erővel arra törekedett, hogy a konkurrens pályát tönkretegye. Ebben azután alapos támogatóra talált a saját képére reformált MLSZ vezetőségében.”56 A több mint egy éve tartó ellenséges viszony normalizálására 1913 novemberében, az MTK 25 éves jubileumának alkalmából tettek kísérletet a felek. Előbb Springer Ferenc jelentette ki békülékeny hangvételű beszédében, hogy „a klubkorlátoknak le kell dőlnie ott, ahol a magyar sport egyetemes érdekéről van szó”, a kinyújtott szimbolikus békejobbot pedig Brüll Alfréd az FTC-t méltató szónoklatában fogadta el.57 A két klub közti közeledésre azonban szinte azonnal 641
