Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE sem engedtek ki a kezükből. Az MTK tehát eredmények terén egyértelműen dominálta a húszas éveket, a visszafogottabb szereplés azonban nem jelentette a Ferencváros népszerűségének vagy társadalmi jelentőségének csökkenését. Sőt, éppen ellenkezőleg, a klubban a húszas évek elejétől egyre több volt az országos politikai elithez tartozó személy, valamint a már korábban említett Gregersen Endrével egy diplomata-vállalatvezető is csatlakozott az egylethez. Ugyan az egyesületalapító id. Springer Ferenc 1920. októberi halálával a klub elvesztette ikonikus elnökén túl azt a személyt is, aki a kezdeti időszakban kapcsolati hálójával a leginkább egyengette az FTC útját, ám az országgyűlési képviselők száma nem csökkent a klubban. Ekkor választották alelnökké ugyanis a Keresztény Községi (WolfF-)Párt színeiben mandátumot szerző — egyébként Springerhez hasonlóan katolikus - Usetty Ferencet.44 Springer halálát követően az ügyvezető elnöki tisztséget Mattyók Aladár építész vállalta, míg Gregersen és Usetty mellett további négy alelnök, Malaky Mihály tanár, Vigh Viktor ügyvéd, valamint Mailinger Béla hivatalnok és Szigeti Imre nagykereskedő tevékenykedett — akik mindannyian keresztények voltak. Bár az alacsonyabb társadalmi státusú klubtagokról kevesebb információval rendelkezünk, annyi megállapítható, hogy a húszas évek elején az ügyvédek és a mérnökök mellett a városi és az országos politikai életben szerepet vállalók alkották az FTC-n belül a harmadik legnagyobb csoportot. Utóbbi réteg Gschwindt Ernő, az Egységes Párt nemzet-, majd országgyűlési képviselőjének, az ország egyik legvagyonosabb gyártulajdonosának 1923-as elnökké választása után tovább gyarapodott.45 Gschwindt megválasztását követően a klub több parlamenti képviselőt, felsőházi tagot és városatyát fogadott sorai közé. Ekkor csatlakozott — Usetty mellett — Bittner János és Body Tivadar, az országgyűlés felsőházának tagjai, utóbbi a főváros 1918-1920 közötti polgármestere,46 valamint ekkor választották díszelnökké Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert, de az 1920-as években lett a Ferencváros tagja Liber Endre székesfővárosi tanácsnok, későbbi alpolgármester is. 44 Nemzetgyűlési Almanach. A Nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. Szerk. Vidor Gyula. Bp. 1921. 154-155. 45 Bővebben lásd Magyar Pénzügyi Compass I. Szerk. Kormos Gyula. Bp. 1923. 619.; Magyar Országgyűlési Almanach. 1927-1932 évre. Szerk. Szemerjai Deák Imre. Bp. 1927. 125-126. 46 Uo. 451-452. 47 Országgyűlési Almanach az 1935—40 országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp. É. n. 120. A húszas években az FTC vezetőségének felekezeti jellemzői változatlanok maradtak a korábbi időszakhoz képest. A vezetőknek mindössze 4-5%-a volt zsidó, a katolikusok pedig továbbra is erős többséget alkottak, amit Gschwindt, Bittner, Usetty és Vass személye is jelez.47 A klub korábban elsősorban Ferencváros — katolikus - gazdasági, értelmiségi és politikai elitjére épített, ami az 1920-as évekre 639
