Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK ennek következtében mind anyagilag, mind tagjainak presztízsét és kapcsolati hálóját tekintve messze az MTK fölé emelkedett, míg az értelmiség erős jelenléte és a lokális (kerületi) kötődés mindkét egyesület életében meghatározó szerepet töltött be. Ha tehát a (kis)polgári-nagypolgári ellentétpár mentén szeretnénk felvázolni az MTK és az FTC kapcsolatát, arra kell jutnunk, hogy Szegedi kijelentésével ellentétben a kezdeti időszakban éppen a Ferencváros az, amelyik - a klubvezetőségek összetételét tekintve - inkább megérdemli a nagypolgári jelzőt, és az MTK áll — közelebb a kispolgárokra, kiskereskedőkre épülő egyesület jellemzőihez. Az FTC korai sikereit tagjainak vagyona és befolyása mellett az is megalapozta, hogy alapítói elsődlegesen futballklubnak - sőt, reményeik szerint a BTC vetélytársának — szánták. Az eredmények nem késtek sokáig, mivel a Ferencváros egy bronz- és egy ezüstérmet követően 1903-ban megszerezte története első bajnoki címét, melyet a világháborúig további hét követett - az időszak legeredményesebb csapatává téve ezzel a klubot. Ahogyan az MTK, a Ferencváros is hamar kinőtte régi pályáját, és 1912-ben az Üllői úton épített stadiont. Valószínűsíthető, hogy a két klub népszerűsége az 1910-es évek elején lépte át azt a határt, amikor egy hasonló beruházás garantáltan megtérülőnek bizonyult, ám a két stadion átadása közti alig egy év a csapatok egymással való versengését is jelzi. A ferencvárosi egyesület társadalmi összetétele az 1910-es években nem változott jelentősen, ebben az időszakban csatlakozott a kerületi keresztény értelmiség képviselőjeként többek között Helvey Tivadar vegyészmérnök, illetve Mattyók Aladár építészmérnök is, de a politikai vagy önkormányzati tisztséget vállalók száma is jelentős maradt. A klub nagypolgári rétegeit erősítette Mednyánszky Kanitz Henrik bankigazgató, illetve Gregersen Endre vállalattulajdonos is.42 Gregersen azonban nemcsak a polgárság felső rétegének képviselőjeként érdemel említést, hanem 1905-től harminchét éven át betöltött norvég főkonzuli minőségében annak az exkluzív csoportnak a tagjaként is, mely majd az 1920-as évektől kezdve tűnik fel látványosan az FTC körül.43 Ez az országos politikai — illetve kisebb mértékben a gazdasági - elithez tartozó csoport vélhetően nem kizárólag sport iránti szenvedélyének kiélését, hanem imázsának, valamint kapcsolati hálójának növekedését is várta a ferencvárosi klubtagságtól abban az időszakban, amikor az FTC már megkerülhetetlennek számított a magyar sajtóban és a társadalom tudatában. 42 Pesti Hírlap, 1912. április 25. 18., Az Újság, 1912. május 3. 19.; Gönczi Ambrus: A Gregersencsalád beilleszkedése a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 2013. 77. 43 Gönczi A.: A Gregersen-család i. m. 174. Az MTK a világháború után sorra nyerte a bajnokságokat, a Ferencváros pedig kezdetben kénytelen volt a dobogó alacsonyabb fokaival beérni. A zöld-fehérek végül 1926-ban szereztek újra bajnoki címet, amit a következő két szezonban 638
