Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE hazai kvázi-zsidó csapattá vált. Nyitottsága mellett azonban legalább ennyire fontos elem — legalábbis első évtizedeiben — lokális beágyazottsága. A tárgyalt időszakban ugyanis a vezetőségi tagok jelentős hányada Teréz- és Erzsébetváros kispolgári, kereskedői és értelmiségi rétegeiből került ki, mely kerületekben az izraelita felekezethez tartozók aránya kis híján megegyezik az MTK-ban mutatkozó hányadukkal.23 Szegedi Péter - Hadas Miklós és Karády Viktor gondolatait átvéve - abban látja az egyesület vonzerejét a zsidóság körében, illetve más klubokkal szemben az elsőszámú kvázi-zsidó csapat címének megszerzését, hogy nem rendelkezett lokális kötődésekkel, így például a hasonló felekezeti összetételű, ám lokálpatriótább Terézvárosi (korábban Fővárosi) Torna Clubbal vagy az Erzsébetvárosi Sport Clubbal ellentétben szélesebb rétegeket is el tudott érni.24 Kutatásaim azonban éppen azt bizonyítják, hogy az MTK-nál is kimutatható a lokális beágyazottság, mégpedig igen jelentős mértékben. Meglátásom szerint az sem véletlen, hogy az MTK vezetőségének társadalmi összetételéhez legjobban hasonlító előbbi két egyesület éppen azokból a kerületekből rekrutálta tagjait, ahonnan a kék-fehér alakulat is, ám ezt az MTK-hoz képest jó másfél-két évtizedes lemaradással tették. így tehát a verseny véget is ért, mire elkezdődött volna, mivel az 1902-ben alakult terézvárosi klub és a csak 1910-ben labdarúgó csapatot kiállító Erzsébetvárosi SC nem lehetett képes ellensúlyozni az MTK által addigra felhalmozott gazdasági és társadalmi tőke erejét. 23 Az izraelita felekezetű lakosok aránya 1905-ben Terézvárosban 37%, Erzsébetvárosban pedig 39% volt. Kőrösy József - Thirring Gusztáv: Budapest fővárosa az 1901. évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. Budapesti Statisztikai Közlemények 33. (1905) 2. sz. 57. 24 Hadas Miklós és Karády Viktor a Magyar Testgyakorlók Köre elnevezés mögött a zsidóság asszimilációs szándékait véli felfedezni, mely távol áll bármilyen lokális kötődéstől. Ez az elmélet azonban meglehetősen gyenge lábakon áll, ha megfigyeljük, hogy az MTK alapításának időszakában a két legnépszerűbb egylet, a Magyar Atlétikai Club és a Nemzeti Torna Egylet is tartalmazott valamilyen nemzetiségre, hazafiasságra utaló jelzőt, illetve sok másik csapat is nevébe foglalt hasonlókat. Továbbá azt is nehéz elképzelni, hogy az MTK alapításakor a névválasztást illetően ne a keresztény Szekrényessy Kálmánnak, az ország egyik legtekintélyesebb sportemberének - illetve (sport)nyelvújítójának - lett volna döntő szava, hanem a főleg asszimiláns zsidó családokból származó, 18-20 éves sportolóknak. Valószínűsíthetően a testgyakorló kör szóösszetételt nem a zsidóság asszimilációs igényei és stratégiái, hanem az erőgép és a kerékpár szavakat is megalkotó Szekrényessy nyelvmagyarosító hóbortjai hívták életre, amikor a torna vagy az atlétika helyett - egy már a reformkorban is létező kifejezés - a testgyakorlás mellett tette le a voksát. Hadas M. - Karády V: Futball és társadalmi identitás i. m. 92-97.; Szegedi P: Az első aranykor i. m. 85—96. Vö. Szekrényessy A.: Az MTK születése i. m. 97—104. Az 1920-as évek elején az MTK már nemcsak méltó kihívójává vált a Ferencvárosnak, hanem át is vette tőle az ország elsőszámú egyesülete címet, hiszen - a korábbi hadibajnokságokat nem számítva a sorozatba - 1920-tól kezdve hatszor nyerte meg zsinórban az első osztályú bajnokságot. Ennek megfelelően az időszak legtehetősebb egyesületévé is az MTK vált, amely az Uj Nemzedék információi szerint 1925-re — az FTC 80 milliójával szemben — havonta százmillió 633
