Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK koronát tudott a futballra költeni, de jobb játékosai egyedül is megkerestek akkora összegeket, ami egy kisebb klub teljes havi működését finanszírozhatta volna.25 A klub bőséges anyagi lehetőségeihez — amellett, hogy a futball mint üzletág önmagában is rendkívül jövedelmezőnek bizonyult - hozzájárult Brüll Alfréd vagyona, illetve a MTK tagjai közé egyre nagyobb számban csatlakozó, az országos gazdasági elithez tartozó bankigazgatók, vállalatvezetők és -tulajdonosok támogatásai, akik között jelentős arányban találkozunk izraelita vallású, esetleg kikeresztelkedett, zsidó származású személyekkel. Ilyen volt például báró Kohner Vilmos (az egylet társelnöke 1926-1928 között), a Kohner család tulajdonában álló több vállalat vezetője, illetve a vele rokonságban és szoros gazdasági kapcsolatban álló báró Disztray Gedeon bankigazgató. A Kohner és a Dirsztay család összefonódásai azonban nem az MTK-ban kezdődtek. Már a 19. század második fele óta formálói voltak a fővárosi gabonakereskedelemnek, majd a Gabonacsarnokból kifejlődő Budapesti Áru- és Értéktőzsdének a Schossberger, Hatvany-Deutsch, Herzog és Kornfeld családokkal együtt, számtalan céget és vállalatot alapítva közösen. Ehhez a csoporthoz tartozott a Brüll család is, Brüll Alfréd apja, Ármin révén, aki Kohner lányt vett feleségül.26 Az MTK zsidó-nagypolgári kötődései tehát az 1920-as évektől egyértelműen kimutathatók, melyek mögött évtizedes rokonsági kapcsolatok is feltűnnek, ám mégis túlzás lenne azt állítani, hogy ez a társadalmi csoport kizárólagos szerephez jutott a vezetőségben. Az első világháború előtt a klubvezetőség többségét adó értelmiségi és kereskedőréteg ugyan az egyesület legfelső pozícióiból ekkorra kiszorult, de a választmány derékhadát továbbra is ők adták. 25 Uj Nemzedék, 1925. szeptember 23. 6. 26 Hlbocsányi Norbert: A Kohner-család vállalkozásai. In: Tanulmányok Budapest Múltjából XXXVII. Szerk. Szvoboda Dománszky Gabriella. Bp. 2012. 43-76. 27 Nemzeti Sport, 1922. március 13. 6., 1928. április 13. 5.; Sporthirlap, 1922. március 23. 6. 28 Hadas M. - Karády Vf: Futball és társadalmi identitás i. m. 89-119. A zsidóság aránya a húszas évekre megnőtt az egylet vezetőségén belül, és az 1922-es 39,5%-ról - amely a háború előtti időszakhoz képest nem mutat változást - 1928-ra 59%-ra emelkedett.27 A klub tehát az 1920-as évekre elnyerte azt a formáját, amit a közvélekedés és a megállapításaikat a „közös férfi tudáskincsre” alapozó szerzők neki tulajdonítanak.28 Abból a szempontból legalábbis, hogy tagjai között jelentős számban voltak zsidó származású és/vagy vallású sportvezetők, akik — főleg a klubvezetés felsőbb pozícióiban — a fővárosi nagypolgárság soraiból kerültek ki. Fontos kiemelni azonban, hogy bár a szélsőjobboldali lapok rendszeresen zsidó klubként hivatkoztak az MTK-ra, a hazai zsidóság egyáltalán nem biztos, hogy magáénak érezte az együttest. Erre világít rá az 1922-es, Szegedi Péter által „jóm kippuri futballcsata” névre keresztelt botrány, amikor az MTK 634
