Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK Barat Bence ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK Az FTC-MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és a Ferencvárosi Torna Club (FTC) küzdelme a magyar labdarúgás kedvelőinek örökzöld témája. Nem számít, hogy éppen foggal-körömmel harcolnak egymással a bajnoki címért, vagy egyikük domináns fölénnyel vezeti a ligát, míg a másikat a középmezőny nyeli el, esetleg a másodosztályban tengeti napjait, összecsapásaikat mindig kiemelt figyelem kíséri, csatájukat különös feszültség övezi. Ennek indokát nem pusztán a több mint egy évszázadra visszatekintő rivalizálásuk hagyományában, hanem annak okaiban és szembenállásuk változatosságában kell keresnünk. Az MTK és az FTC párharca a magyar futballtörténelem megtestesülése, annak szinte minden kihívását, problémáját, megoldási kísérletét és kényszerpályáját magában foglalva. Sőt — merem állítani - nemcsak a futballé, hanem a velük azonosított társadalmi csoportoké is. A futballpályákon ugyanis nem kizárólag egyesületek és nemzeti válogatottak, hanem az ezen csapatok által képviselt nemzeti, etnikai, vallási, politikai csoportosulások szimbolikus küzdelmének is tanúi lehetünk. A futballszurkolók szemében a rivális közösség kiérdemelt legyőzése a pályán szimbolikus igazságszolgáltatásnak minősül a „való életben” ellensúlyozhatatlannak tűnő gazdasági, kulturális vagy társadalmitőke-fölénnyel rendelkező ellenfelük felett. Az egyesületek szurkolótáborai azonban általában korántsem homogén csoportok, mint ahogy az sem garantált, hogy magukénak érzik a vezetőség vagy a klubalapítók által meghatározott egyesületi célokat. Egy csapathoz kötődni, érte rajongani ugyanis rendkívül változó megfontolásokból lehet. Van, aki a klub története, van, aki az aktuális jelképei, megint más az eredményei vagy társadalmi kapcsolatai miatt érzi magához közelinek az adott egyesületet, ám ezen egyéni viszonyulások végső soron hatnak a csapat önmeghatározására is. Ez persze visszafele szintén igaz. A támogatott egylet által hordozott jelképek felértékelődhetnek a szurkoló szemében, ahogy a klubhoz egyre szorosabb érzelmi szálak kezdik fűzni. E kétoldalú viszonyrendszer révén alakul ki a sportegyesület és szurkolói alkotta közösség, mely bizonyos mértékű kollektív identitástudattal, ám sok esetben annál jóval pontosabban meghatározott ellenségképpel rendelkezik. Miképp az egyletnek a vezetői és szurkolói révén formált kollektív identitása, úgy a sporttársadalom egyéb csoportjai által az adott klubnak tulajdonított jelentéstartalmak is függetlenedhetnek a csapat által képviselni kívánt jelképektől és eszméktől, ám az így, kívülről „ráaggatott” képzetek ugyanolyan lényeges szerepet 627 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
