Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK játszanak egy egylet szimbolikus térben betöltött társadalmi-politikai pozíciójának kialakulásában és formálódásában, mint az előbbiekben felsorolt tényezők. Ezen jelentéstartalmi rétegek pedig jelentősen befolyásolják egy-egy klub sorsát, akár azonosul velük, akár szabadulna tőlük. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy míg az egyesületek vezetőségi összetételét, a tagjai által tett nyilatkozatokat, illetve a sajtóban az egyes csapatok köré épülő narratívákat meglehetősen pontosan ismerjük, szurkolótáboraik társadalmi összetételéről és arról, hogy ezen csoportok miként vélekednek saját klubjukról (illetve ellenfeleikről), csak közvetett bizonyítékokkal rendelkezünk. Annyit joggal feltételezhetünk, hogy az átlagos futballszurkolóhoz eljutottak a korabeli sportsajtó vezető témái, de nem tudjuk, ezek mennyiben befolyásolták klubjáról alkotott nézeteit. Tanulmányomban így csak az MTK és az FTC vezetőségeinek önreprezentációjáról - és az ehhez társuló ellenségkép kialakításáról -, valamint a sajtóban az egyes publicisták által a kluboknak tulajdonított jelentés tartalmakról tudunk következtetéseket levonni. Míg a Ferencváros és az MTK szembenállásának tényére szinte minden hazai labdarúgással foglalkozó munka kitér, és valamennyi sportrajongó számára ismert, hogy a magyar futball úgynevezett örökrangadó^n.^ titulusára csak az MTK és az FTC összecsapása lehet méltó, kapcsolatuk alakulásáról, az azt formáló tényezőkről, az egyletek önazonosságáról és ellenségképéről vagy rivalizálásuk kiváltó okairól rendkívül keveset tudunk. Az elmúlt száz évben sokan sokféleképpen próbálták értelmezni az FTC és az MTK közti konfliktus kirobbanásának miértjét, időpontját és tartalmát, ám konszenzust kialakítani nem sikerült a kérdésben. Azt is állíthatjuk, hogy ahány nézőpont, annyi magyarázat született már. Hadas Miklós és Karády Viktor a magyar futball társadalomtörténetét áttekintő tanulmányában ködösen a magyarországi németség és a zsidóság „asszimilációs versenyfutásaként” értelmezi a rivalizálást,1 míg hozzájuk valamelyest hasonlatosan Krausz Tamás elsősorban a zsidóság és a keresztény magyarság ellentétére alapozva vázolja fel a két klub közös történetét róluk szóló esszéjében.2 Báli János a Hadas-Karády szerzőpáros által is érintett, kispolgári Ferencváros és nagypolgári MTK ellentéteként mutatja be tanulmányában a „Fradi-szív” és a „fradizmus” szimbolikáját, a „fradizmus” ellenpólusának több helyen az „MTK-izmust” említve.3 A hazai tudományos futballtörténetírás legtermékenyebb szerzője, Szegedi Péter egy helyen azt állítja „az [FTC-MTK] ellentét jelentés tartalmait tekintve 1900-ban zsidónémet etnikai szembenállás volt, 1910-ben zsidó—keresztény felekezeti polarizáció, 1 Hadas Miklós - Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás. Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmának történeti vizsgálatához. Replika 17-18. (1995) 89-119. 2 Krausz Tamás: Futball és rasszizmus Magyarországon - avagy miről szól az Ajax-Fradi ellentét? Eszmélet 29. (1996) 104-126. 3 Báli János: „Hungarofradizmus”. Egy sportegyesület szimbolikája. Tabula 1. (1998) 85-105. 628
