Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
KOLLÁR JÁNOS MIKLÓS Országos Menekültügyi Hivatal és annak debreceni kirendeltsége. Jobb híján tehát marad a következtetés, miszerint, ha 1920-ig a menekültek mintegy egyharmada érkezett az országba, akkor a május 31-jei 1286 fős számot a kétharmadával felkerekítve megkapjuk az 1924-ig Debrecenbe érkezett és letelepedni kívánó menekültek becsült számát. Az így kapott 3800-4000 fős menekültszám reálisnak tűnik, számolva a népszámlálási adatokkal7 és figyelembe véve az eddig feltárt elsődleges helyi forrásokat. Eredményeink az OMH zárójelentése szerint a menekültekkel kapcsolatosan Debrecenben keletkezett ügyiratok számát tekintve is megállják a helyüket,8 kiváltképp, ha párhuzamot vonunk az ezekben az években hasonló szerepet betöltő Miskolc városával, ahol Szűts István Gergely szintén 3500-4000 főben határozta meg a letelepedhetett menekültek számát.9 A debreceni városvezetésnek mindenképpen több ezer letelepülővel kellett számolnia, amikor az 1920-as évek elejétől megkísérelte a vagonokban, szükséglakásokban és barakkokban élő menekültek tisztességes lakhatását előmozdítani. 7 Az 1910-es népszámlálás 92 729 lelket talált Hajdú vármegye székhelyén, majd 1920-ra a város lakossága mintegy 11,5%-kal, 103 186 főre növekedett. Újabb tíz év elteltével a korábbi értéknél 14 089 fővel többen, 117 275-en laktak a cívisvárosban. Mindemellett, az 1930. évi népszámlálás országosan regisztrált még 81491 külföldi állampolgárt, ez a szám a népesség 1 %-át tette ki. A külföldi honosok száma Debrecenben 1043 fő, ez az országos átlaghoz hasonlóan az akkori lakosság 0,9%-a volt. Ok olyan menekülő-repatriálók lehettek, akiknek az állampolgárság-felvétele még nem rendeződött vagy nem is szándékoztak magyar állampolgárokká válni. Ide tartozhatnak a menekültek népes csoportjának leszármazottai is. Penka Pejkovszka- Demeter Gábor: A bevándorlók és munkaerőpiaci beilleszkedésük a két világháború közötti Magyarországon. Történelmi Szemle 59. (2017) 262.; Az 1930. évi népszámlálás I. Bp. 1932. 16. 8 A zárójelentés szerint Debrecenben 9561 menekültekkel kapcsolatos ügyirat keletkezett, mely értéket, ha a fenti logika mentén az egyharmadával felkerekítjük, akkor ezek valós száma valahol 12,5 ezer fő körül mozoghat, amiből joggal következtethetünk a menekültek több ezer fős debreceni jelenlétére. Lásd Petrichevich Horváth Emil: Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négyéves működéséről. Bp. 1924. 41. 9 Szűts István Gergely: Barakkok és tisztviselővillák. A trianoni menekülteket befogadó miskolci telepek helyzete az 1920-as években. Kisebbségkutatás 18. (2009) 435-452. 10 Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870-1948. Bp. 2008. 147-148. A háború során kialakult lakáshelyzet A menekültek sikeres lakhatáshoz juttatását hosszú évek felgyülemlett nehézségei akadályozták. A világháború kirobbanása után megakadtak az ország köz- és magánépítkezései, a termelés átállt a hadigazdaságra, ami takarékossági rendeleteket és anyagzárlatot eredményezett. Az építkezésben főszerepet vállaló magántőke a háború kitörése után szép lassan kivonult az építőiparból; az építőanyagtermelés csaknem teljesen leállt, az alapanyagok pedig 400-1500%-kal drágultak.10 A lakhatási gondok nemcsak a középosztályt, hanem a városi lakosság majd egészét 61
