Századok – 2023
2023 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Czáboczky Szabolcs: Szepesi németek az első Csehszlovák Köztársaságban. Historiográfiai áttekintés
CZÁBOCZKY SZABOLCS tömörülő késmárki cipszer elit,28 a Kesmarker Sozialdemokratsiche Partei (Késmárki Szociáldemokrata Párt) és a környékbeli német földműves gazdákat tömörítő Bund der Landwirte (Földművesek Szövetsége)29 köreiből verbuválódott az 1920 márciusa folyamán megalakuló Zipserdeutsche Partei (a továbbiakban: ZdP — Szepesi Német Párt). Vizsgált korszakunkban ez a politikai mozgalom részt vett a csehszlovák nemzetgyűlési, nagyzsupai (később tartományi), járási és önkormányzati választásokon. Sajnálatos módon a párt iratainak holléte ismeretlen, primer források terén elsősorban a helyi járási hivatalok és körjegyzőségek, illetve a kassai rendőrigazgatóság jelentései szolgálhatnak fontos információkkal. 28 A Karpathen Post főszerkesztője Hefty Gyula Andor (1888-1957) volt, aki 1918 utolsó hónapjaiban fokozott aktivitást fejtett ki a történeti Magyarország integritásának fenntartása érdekében. A két világháború között a Karpathenverein késmárki titkári posztját töltötte be. Kéler Tibor (1885-1957) ügyvéd mellett ő volt a Szepesi Köztársaság egyik ötletgazdája. Minderre lásd Jozef Sulácek: Aktivity Gyulu Andora Heftyho pri vzniku Ceskoslovenska. Z minulosti Spisa 26. (2018) 41-61. 29 Nem tévesztendő össze a szudétanémet Bund der Landwirte nevű agrárius aktivista párttal. 30 Zuzana. Kollárová: Michal Guhr. Lekár srdca a duse. Tatranská Lomnica 2015. 31 Dejiny Popradu. Zost. Ivan Chalupeckÿ. Kosice 1998. 32 Felka, Mateóc, Strázsa és Szepesszombat. A négy településből Mateócon éltek abszolút többségben németek, a maradék háromban a lakosság tekintélyes hányadát alkották. Az előbbi három rendelkezik saját helytörténeti művel: Marián Soják et al.: Kapitoly z dejín Matejoviec. Poprad-Matejovce 2001.; Zuzana Kollárová — Bozena Malovcová: Stráze: známe - neznáme, 1276-2001. Poprád 2001.; Uök: Velká 1268-2018. Rozpomínania a návraty. Kezmarok 2018. Helytörténet Az 1990-es évek második felétől intenzív helytörténeti kutatásokba kezdtek a szepesi történészek, aminek eredményeként több, korábban németek által lakott település saját, szakszerűen elkészített egyszerzős vagy kollektív monográfiát kapott. Ebben a munkában Ivan Chalupeckÿ mellett fontos szerepet játszott - és játszik mai napig - Zuzana Kollárová, a poprádi/szepesszombati állami levéltár igazgatója. A hely történeti elemzéseken túl az ő nevéhez fűződik a Karpathenverein elnöke és Tátraszéplak/Weszterheim szanatóriumának igazgatója, Guhr Mihály (1873-1933) életének bemutatása.30 Bár a kutatások eredetileg a kisebb településekkel kezdődtek el, 1998-ban Chalupeckÿ szerkesztésében megjelent a robosztus Dejiny Popradu (Poprád történeté) című kötet.31 A nagylélegzetű kiadvány nemcsak a történelmi Poprád városával foglalkozik, hanem a szocializmusban kialakult, úgynevezett „Nagy-Poprád” azon mai településrészeinek történetét is bemutatja, amelyek 1918-1938 között még önálló községek voltak.32 A Poprád folyó völgyének nyelvszigetéről 593
