Századok – 2023
2023 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Czáboczky Szabolcs: Szepesi németek az első Csehszlovák Köztársaságban. Historiográfiai áttekintés
SZEPESI NÉMETEK AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN érdemes kiemelni a Ménhárd,33 Viborna,34 Duránd,35 Zsákóc36 és Nagyszalók37 történetét feldolgozó munkákat, amelyek a két világháború közötti helyi politikai viszonyokat is bemutatják, beleértve a helyi ZdP-szervezetek támogatottságát és aktivitását is. Az 1950-es évek elején a Javorina katonai kiképzési terület kijelölése nyomán a Késmárk és Lőcse közötti területen elhelyezkedő települések többségéből az embereket kilakoltatták, a falvakat a földdel egyenlővé tették, köztük a németek által lakott Ruszkint38 és Dvorecet/Szepesudvardot is. Mivel a Leibic mellett elterülő fürdőt is érintették ezek a területi és társadalmi átrendezések, az egykori város történetét korszerűen feldolgozó munkacsoport az előbbi két településről sem feledkezett el.39 33 Dejiny Vrbova. Zost. Iván Chalupecky. Levoca 1996. 34 Vyborná. Zost. Bozena Malovcová. Vyborná 2006. 35 Iván Chalupecky et al.: Tvarozná v priebehu dejín. Kezmarok 2007. 36 Iván Chalupecky et al: Osemstorocné Zakovce. Kezmarok 2009. 37 Marián Soják et al: Velky Slavkov od praveku po súcasnost. Velky Slavkov 2021. 38 Fényes Eleknél „Ruszquinócz” néven szerepel. Fényes E.: Magyarország i. m. II. 305. 39 Zuzana Kollárová et al: Eubica (1271-2021) I-II. Kezmarok 2021. 40 Dejiny Velkej Lomnice. Zost. Vladimír Labuda — Michal Smálik. Velká Lomnica 2006. 41 Adalbert Hudak (1911-1986) Kakaslomnicon született, evangélikus teológiát hallgatott Pozsonyban és Tübingenben. Az 1930-as évek második felében Stósz evangélikus lelkésze lett. A Karpathendeutsche Partei (a továbbiakban: KdP - Kárpátnémet Párt) helyi agilis tagja volt. Fábry Zoltán visszaemlékezései szerint „1939-ben arra bíztatta a stósziakat: pakolják szekerekre a könyvtáramat, és a stószi Mária-hegyen, a katolikus kápolna előtti térségen, égessék el”. Lásd Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. Bratislava 1968. 21. 42 Adalbert Hudak: Andor Nitsch - ein Lebensbild (1883-1976). Karpaten Jahrbuch 34. (1983) 69- 74.; Jozef Sulácek: Medailón Andora Nitscha- politika Spisskonemeckej strany. Z minulosti Spisa 9-10. (2001-2002) 220-230. 43 Huncovce v zrkadle casu. Zost. Vladimir Labuda. Huncovce 2006. 44 Sergej Kovc et al: Ihl’any. Bratislava 1997. 45 Zuzana Kollárová — Ladislav Mesár — Martina Slampová: Podhorany. 1297-1997. Kezmarok 1997. 46 Hans Kobialka et ^Z/Toporec. Levoca 1997. 47 Jolana Bjaloncíková — Ivan Chalupecky: 7 dejín obce Holumnica. Kezmarok 1998. 48 Rakúsy. Z minulosti s nádejou do budücnosti. Zost. Václav Bystrik. Kezmarok 2008. 1922-től egészen a párt megszűnéséig a ZdP elnöke Nitsch Andor (1883-1976) kakaslomnici földbirtokos volt, akinek életét nemcsak a szülőfalujáról szóló könyv mutatja be,40 de Adalbert Hudak 41 német és Jozef Sulácek szlovák nyelvű cikkei is különböző adalékokkal szolgálnak róla.42 A már említett Bund der Landwirte ve zetője, Bugsch Sándor a Késmárk melletti Hunfalváról származott, amely szintén igényesen elkészített hely történe ti összefoglaló munkával rendelkezik.43 Rövidebb, általánosabb jellegű, illetve a helyi emlékezetre hagyatkozó munkákból megemlíthetők a Majerkáról,44 Maldurról,45 Toporcról,46 Hollólomnicról47 és Rókusról48 szóló kiadványok is. A sorból azonban hiányoznak még a következő, korábban németek által lakott falvak: Kislomnic, Busóc, Alsóerdőfalva, Felsőerdőfalva és Mühlenbach/ Malompatak. Ezekről sajnos ez idáig nem készült helytörténeti monográfia. Érdekes színfolt az 1999-ben megjelent német nyelvű összeállítás Forbergről, amelyből nemcsak a község története és kulturális nevezetességei ismerhetők meg, de az is, hogy 594