Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
SERFÖZÖ SZABOLCS a női nem között, mivel „a fenséget és hatalmat mindkettő ugyanabban a formában és jelleggel bírja”.27 27 Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, kaiserlichen Obersthofmeisters. Bd. 1. Hrsg. Hanns Schlitter. Wien 1907. 192.: „liesse sich zwischen den mann-oder weiblichen Geschlecht nicht wohl ein Unterschied machen, da die Majestätt und Ober-Herrschafft bei beiden in gleicher Gestalt und Wesenheit hafften.” 28 ÖStA HHStA OMeA ZA Prot 18. 345v. A 19. századi történeti irodalomban szereplő „moriamur pro rege nostro ” formulának nincs nyoma az egykorú forrásokban, amint arra Tóth Béla egy tárcájában már 1897-ben rámutatott. (Pesti Napló, 1897. április 18. 2.) Ugyancsak fiktív történeti hagyomány, hogy a féléves József főherceg jelen lett volna az eseményen. A főherceget csak szeptember 21-én hozta dajkája Pozsonyba, s a pozsonyi vár tróntermében Mária Terézia ünnepélyesen bemutatta őt a magyar rendeknek. Ezzel egyidőben apja, Lotaringiai Ferenc az esztergomi érsek előtt letette az esküt, s ezzel az ország társuralkodójává vált. 29 MNL OL I 60, 212.: Relatio de dispositionibus circa [...] Mariae Theresiae [...] in Regum suum Hungáriáé ingressum: „Toto processionis ordine audiebatur fragos arcensium et civitatensium tormentorum, ac militiae per iras, qua transeundum erat, locatae, sclopetorum ejoculatio, intermixta continua laetantis et plaudentis plebis Vivat Regina acclamatione [...].” 30 1723. évi 1. te. 4.§: Akképen, hogy azt a nőt, vagy annak férfi örökösét, a ki a felséges osztrák házban elfogadott, említett elsőszülöttségi rend szerint, a felséges osztrák ház előbb mondott országainak s tartományainak örököse lesz, ugyanezen utódlás és örökösödés jogán, a jelen és minden jövő esetben, egyszersmind az ugyancsak feloszthatatlannak értendő Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek, országok és tartományok kétségtelen királyának tartsák s koronázzák. Mária Terézia király (nő) i hatalmának „gender-semlegessége” jutott érvényre 1741. szeptember 11-én is, amikor a magyar rendek a királynő megindító beszédének hatására „életüket és vérüket” ajánlották Mária Teréziának, a pozsonyi vár lovagtermében „őfelségeként” éljenezve a királynőt {Vitam et sanguinem dabimus pro Maiestate Vestra Sacratissima).28 A pozsonyi koronázási ceremonia során ugyanakkor nem mindenütt jutott érvényre a király (nő) i hatalom finom distinkciója. A beszámolók szerint, amint Mária Terézia a kardvágást követően a várba vonult a koronázási lakomára, ágyúlövésekkel és harangzúgással kísért útja közben a nép — ha hihetünk a forrásoknak - egyszerűen Vivat regina felkiáltásokkal éljenezte Mária Teréziát.29 A koronázás világi ceremóniája A Pragmatica Sanctio elfogadásáról szóló 1723. évi 1. törvénycikk azt írta elő, hogy az Ausztriai Ház trónörökösnőjét majdan Magyarország királyává koronázzák meg {pro infallibili Rege Ungariae [...] habeatur , et coronetur)?® A törvény tehát királyi címet jelölt ki Mária Terézia számára. Ennek megfelelően az egyházi szertartáshoz hasonlóan az azt követő világi ceremóniák is nagyrészt a királykoronázások hagyományos szertartásrendje szerint zajlottak, azaz így azt fejezték ki, hogy Mária Terézia nő létére is királyként kerül a magyar trónra. A ceremónia részletei a bécsi főudvarmesteri hivatal és a pozsonyi országgyűlés 567
