Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” pár nappal korábbi, a koronázást előkészítő ülései és tárgyalásai során kristályosodtak ki. A főudvarmesteri hivatal 1741. június 14-ei ülésén Koller József, a Magyar Udvari Kancellária tanácsosa két kérdést vetett fel a küszöbön álló koronázás szertartásrendjével kapcsolatban.31 Egyik kérdése az volt, hogy Mária Terézia az úgynevezett házi koronával a fején vonuljon-e be a Szent Márton-templom sekrestyéjéből a szentélybe, amelyet a magyar királyné-koronázások során az uralkodó felesége császárnéi rangjának jeleként viselt.32 A másik arra vonatkozott, hogy sor kerüljön-e a királynő koronázási karddal történő felövezésére, valamint az oltár előtti három keresztvágásra az egyház védelmezésének jelképeként, mivel az sem a királyné-, sem a királynő-koronázás egyházi liturgiájának nem része.33 Rudolf von Sinzendorf fő udvarmester válaszában hangsúlyozta, hogy Mária Teréziát nem királynéként, hanem királyként kell megkoronázni, úgy, ahogyan 1712-ben III. Károlyt,34 tehát a hagyományos magyar királykoronázás minden ceremoniális elemét szükséges megtartani.35 A főudvarmester tehát ragaszkodott ahhoz, hogy a Szent Koronát helyezzék Mária Terézia fejére, s övezzék fel Szent István kardjával, azaz ne a királyné-koronázás szertartásrendjét kövessék. 31 Hende E: Előírások és a valóság, i. m. 84. - tévesen fiával, Koller Ferenccel azonosítva a forrásban Hof-Rath Rollerként megnevezett tanácsost. Koller József karrierjéről lásd Fazekas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században. Századok 148. (2014) 1138. 32 A királynéi házi koronákról lásd Pálffy Géza: A magyar királynék koronázása a mohácsi csatát követő évszázadokban. Veszprémi Szemle 17. (2015) 4. sz. 16. 33 ÖStA HHStA OMeA ZA Prot. Bd. 18. 169v-171v 34 Pálffy Géza: III. Károly 1712. évi koronázásának 16. századi gyökerei. Régi hagyományok és új szokások az első pozsonyi Habsburg-királykoronázáson 1563-ban. In: Ius coronandi. Koronázási emlékek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeiből. Szerk. Hegedűs András. Esztergom 2012. 15-26. 35 Uo. 171.: Ihro Königliche] Mayfestät] nicht als eine kföni] gl fiche] Gemahlin, sondern als ein König gekrönet, und sonsten auch alles dasjenige, was bey einer Crönung eines Königs, zu observieren, dabey beobachtet werden solle. Lásd még Hertel, S.: Maria Theresia i. m. 115.; Stollberg-Rilinger, B.: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit i. m. 88. 36 ÖStA HHStA OMeA ZA Prot. 18. 180: Resol. Reg.: es ist nichts neues, also sich nach dem vorigen Mahl zu richten A főudvarmesteri hivatal 1741. június 16-ai és 17-ei ülésén tovább tárgyalta a koronázás szertartásrendjét, s a királynőhöz benyújtott felterjesztésében több változtatásra is javaslatot tett. Ezek nagy részét azonban Mária Terézia a felterjesztésre írott lapszéli megjegyzéseiben — olykor kissé indignáltan — elutasította, hangsúlyozva, hogy ragaszkodni kíván a korábbi gyakorlathoz, azaz a királykoronázások szertartásrendjéhez.36 Az elvetett javaslatok egyike arra vonatkozott, hogy mivel a megválasztandó nádor, Pálffy János (1664-1751) özvegy, feleségének szerepkörét az országbíró neje vegye át. A nádor felesége a királyné-koronázások során a királyné 568
