Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” Mária Terézia nemét és királyi hatalmát, azaz női mivoltát és királyi hatalmának férfias jellegét.22 Kolinovics azt is megjegyzi, hogy egyes főurak inkább a vivat Rex et Domina nostra formulát preferálták, amelyben a királyi méltóság megelőzi az „úrnőnk” címet, s így jobban kifejezte volna Mária Terézia közjogi helyzetét.23 22 Kolinovics G.: Nova Ungariae i. m. 148.: Sub inauguratione Regina in thronum collocata, qui vivat conclamandum? Num Rex, vel Regina, sibi quidem videri, ut ex utroque acclamatio ita temperetur, quatenus et Sexus habeatur ratio, et Regia, non Reginalis duntaxat ceu Mariti Coadiutoria conferri dignitas cenfeatur, cui fatisfiet, si vivat Domina, et Rex noster fuerit conclamatum. Vo. Marczali Henrik: Mária Terézia, 1717-1780. (Magyar Történeti Életrajzok) Bp. 1891. 71. 23 Kolinovics G.: Nova Ungariae i. m. 149. Lásd még Alfred Ameth: Maria Theresia ’s erste Regierungsjahre. Bd. I. Wien 1863. 402. Mária Terézia éljenzésének hatására fia, II. Lipót 1790. november 15-ei pozsonyi koronázása alkalmával is a Vivat Dominus et Rex noster akklamáció hangzott el. Lásd Decsy Sámuel: A Magyar Szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája. Bécs 1792. 577. 24 Hende E: Előírások és a valóság, i. m. 83. Lásd még Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között. Bp. 2021. 172. 25 Kovachich G.: Nova Ungariae i. m. 205. 26 M. Varga Benedek fordítása. Vö. M. Varga B.: „Domina et Rex” i. m. 245. Ugyancsak a domina et rex szókapcsolat szerepelt Mária Terézia egyházi esküjének már említett szövegében.24 A Pontificale Romanum királykoronázási szertár társrendje által előírt rex formula kiegészítése a domina szóval minden bizonynyal ugyancsak Esterházy Imre hercegprímás intenciói szerint történt. Az érsek ugyanis ugyanezt a formulát használta 1741. június 20-án elmondott beszédében is. A Pozsonyba tartó királynőt az országhatáron, Köpcsénynél fogadó Esterházy Imre köszöntőjében a Sacra Regia Maie st as, Domina et Rex noster clementissime (Szent királyi felség, legkegyelmesebb úrnőnk és királyunk) szófordulattal szólította meg Mária Teréziát.25 Az érsek beszédében a Pragmatica Sanctiora utalva így magasztalta Mária Teréziát: „nemének tekintetében mint úrnőnket, hatalmának tekintetében pedig — őseink fénylő szokásai szerint vagy az atyai rendelkezés miatt meghajlított térddel — mint királyunkat és urunkat tiszteljük”.26 Esterházy Imréhez hasonlóan a királyi hatalom „gender-semlegességét” hangsúlyozta Johann Joseph von Khevenhüller-Metsch főudvarnagy (1769- től főudvarmester) is naplójának 1743. december 1-jei bejegyzésében. Ezen a napon került sor Camillo Paolucci bécsi apostoli nuncius bíborosi avatására, amelynek során a bécsi Augustinerkirchében Mária Terézia a nuncius fejére helyezte a bíborosi birétumot. A ceremóniát megelőzően a Vatikán fenntartásainak adott hangot, mivel korábban még nem volt példa arra, hogy egy nő avatott volna fel egy bíborost, ezért azt javasolták, hogy a királynő jelenlétében inkább a bécsi érsek helyezze a nuncius fejére a birétumot. A bécsi udvar azonban elutasította a javaslatot, Khevenhüller érvelése szerint ugyanis a bíborosavatás egy olyan világi ceremónia, amelyet a Római Kúria pro honore átengedett a „koronás főknek”, s ebben tekintetben nem lehet különbséget tenni a férfi és 566
