Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” szerint a Szent Korona testesíti meg a királyi hatalmat, így a body politic fogalmának a magyar királyra vonatkoztatása problematikus: „a Szent Korona viszonylatában a király nem más, mint egy közvetítő személy, amely a korona hatalmát, illetve jogait a magyar rendek felé gyakorolja és érvényesíti. Itt tehát azon korporativ felfogás helyett, amely a body politic központi elemét jelenti - a király a feje a fiktív testnek, amelyet az alattvalók alkotnak - egy instrumentális szerepbe kerül az uralkodó, amely által ő tulajdonképpen életre kelti a Szent Koronával ráruházott jogokat.” Ezért „Mária Terézia rex címének magyarázatát nem a kantorowiczi dichotómiában kell keresni, hanem a magyar királyi hatalom eszmetörténeti kontextusában”.13 13 M. Varga B.: „Domina et Rex ” i. m. 235. 14 A 19. századi irodalomban Mária Teréziával kapcsolatban gyakran szerepel a „nő-király” terminus is. Lásd például Athenaeum 3. (1839) 32. sz. 502. 15 Hende Fanni: Előírások és a valóság. A koronázási szertartásrendek (kon)fúziója Mária Terézia királykoronázásán. In: Második Mária. Mária Terézia a régi magyarországi kegyességben. Szerk. Maczák Ibolya. Bp. 2019. 79. Amint arra Bölöny József jogtörténész felhívta a figyelmet, a regina szó kettős jelentése már Vergiliusnál, például a Didó karthágói királynőt üdvözlő Aeneas szavaiban is tetten érhető: Infandum, regina, iubes renovare dolorem („Szörnyű sebet kívánsz ismét feltépni, királynő”) (Aeneis, II.3.). Vö. Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében. Századok 103. (1969) 875. 16 Hende E: Előírások és a valóság, i. m. 17 Cseh királykoronázásának liturgikus szövegei szintén Mária Terézia rex foemina címét hangsúlyozták. Lásd Benita Berning: Nach altem löblichen Gebrauch. Die böhmischen Königskrönungen der Frühen Neuzeit (1526-1743). Köln 2008. 182. A fenti argumentációval egyetértve csak annyit fűzhetünk hozzá kiegészítésként, hogy a jogrend mellett nyelvi okai is lehettek a „nő-királyság” intézményének. Míg ugyanis a magyar nyelv megkülönbözteti a királyné és a királynő fogalmát, addig a latinban a rex női megfelelője, a regina kettős jelentésű: egyaránt jelölheti a király hitvesét, a királynét, illetve a királyi rangban uralkodó királynőt.14 így például a Pontificale Romanum külön fejezetekben tartalmazza a király-, a királyné- és a királynő-koronázás szertartásrendjét, s utóbbi esetben a regina főnév egyértelműsítése érdekében a regni domina^ azaz a királyság úrnőjének felkenéséről beszél.15 A pozsonyi koronázási ceremónia maszkulin és feminin elemei Mária Terézia koronázásának egyházi és világi szertartása számos ellentétes nemű elemet tartalmazott. Amint arra Hende Fanni újabb kutatásai rámutattak, a Szent Márton-templomban tartott egyházi szertartás liturgiája ötvözte a Pontificale Romanum által előírt királyi és királynői koronázás szövegrészeit.16 Mária Terézia női mivoltának és a királyi hatalom férfias jellegének kettőssége jutott kifejezésre abban is, hogy a pozsonyi koronázási ceremónia kezdetén, a főoltár legalsó lépcsőjén térdelve a királynő Ego Maria Theresia Domina et Rex Hungáriáé profiteor et promitto coram Deo [...] szavakkal tett tanúbizonyságot hitéről.17 A korona fejre helye564
