Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
SERFÖZÖ SZABOLCS illetve a királynői hatalom intézményét, ezért ahhoz, hogy az ország legitim uralkodójává váljanak, a rendek hivatalosan mindkettőjüket királyként koronázták meg, azaz közjogi értelemben titulusuk rex Hungáriáé volt.6 6 Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története. Bp. 1921. 22., 44. 7 Süttö Szilárd: Ungarn in Lorenzo de Monacis’ Pia descriptio miserabilis casus illustrium reginarum Hungáriáé. Notizen zum Werk. Studia Historica Adriatica ac Danubiana 2. (2009) 74.: „quonam usque feremus Foemineum regem, cujus levitate fruentes Thuróczi János: Chronica Hungarorum, cap. IL: Rex femineus, paterno in solio, duos per annos sederat [.. ./Thuróczi „rex femineus“ koncep ciójáról lásd Sághy Marianne: Aspects of Female Rulership in Late Medieval Literature: the Queens’ Reign in Angevin Hungary. East Central Europe 20. (1993) 69-86. 8 Monaci Lőrincz verse Kis Károlyról. Ford. Márki Sándor. A Kisfaludy-Társaság Evlapjai Új folyam 20. (1884-1885) 210. 9 Katona István: Historia Pragmatica Hungáriáé. Pars II. Buda 1784. 138. 10 Gabriel Kolinovics: Nova Ungariae periodus, anno primo gynaecocratiae Austriacae inchoata. ELTE Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, G 88. Nyomtatásban megjelent: Buda 1790. 11 Ernst Kantorowitz: The King’s Two Bodies. Princeton 1957. Eszerint a középkori „politikai-teológiai” felfogás megkülönböztette az uralkodó halandó természetes testét (body natural), amely ki van téve a környezeti hatások és a biológia törvényszerűségeinek (betegség, öregség stb.), valamint fizikailag láthatatlan, biológiai értelemben halhatatlan politikai testét (body politic). Ez utóbbi az állam kormányzását szolgáló fiktív test, amelynek léte független az adott uralkodó személyétől, s így a halandó test elmúlása után is fennmarad. A két test összekapcsolódása a koronázással kezdődik, s az uralkodó halálával vagy trónfosztásával szűnik meg. 12 Strunck, C.: The ‘two bodies’ i. m.; Banakas, A.: Die zwei Körper i. m.; Vyskupovâ, M.: Rex femina i. m. Mária királynő koronázásának egyik szemtanúja, Lorenzo de Monacis velencei diplomata és költő, majd nyomában a krónikaíró Thuróczi János is rexfemineusnak nevezi Mária királynőt.7 Monacis azt is megjegyzi Máriáról: Hanc regem appellant animis concordibus omnes Regnicolae illustrant hoc regis nomine sexum. (Es egyetért ve tekinti királyának valamennyi honpolgár, neme rejtőzvén a király nevezetben.)8 A jezsuita történész, Katona István Mária királynő kapcsán ugyancsak nemének és méltóságának kettősségét hangsúlyozza: non tam sexum, quam dignitatem, non regi' narum, sed regum, in ea spectamus (benne nem annyira a nemet, mint a méltóságot, s nem a királynéi, hanem a királyi fenséget tiszteljük).9 Kolinovics Gábor történetíró az 1741. évi országgyűlésről szóló művének címében ugyanakkor ginekokráciaként, azaz nőuralomként jellemezte Mária Terézia uralkodását.10 Katona fogalomhasználata mintegy megelőlegezi Ernst Kantorowicz (1895 — 1963) amerikai történésznek a középkori francia királyok két testére vonatkozó teóriáját, amely szerint az uralkodók „természetes” és „politikai” (azaz fiktív, közjogi) teste elvált egymástól.11 Mivel Mária Terézia esetében is sajátos ellentét feszült női mivolta és az általa képviselt királyi hatalom maszkulin karaktere között, a legújabb (művészet)történeti irodalomban a „királyi kettős test” kantorowiczi elmélete vált Mária Terézia mint rex femineus (rex fo emina} reprezentációjának alapvető értelmezési keretévé.12 2020-ban megjelent tanulmányában ugyanakkor M. Varga Benedek bírálat tárgyává tette ezt az interpretációt, s rámutatott arra, hogy a magyar rendi alkotmány 563
