Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA fizetett, közfeladatokra és meghatározott hivatali-regisztrációs munkákra (kiemelten évi rendszerességgel jelentésírásra) kötelezett rétege. Ok voltak azok, akik tudásuk és a 18. század második felében formálódó egészségügyi szakigazgatásban elfoglalt hatalmi pozíciójuk révén a kormányzat és a társadalom különböző rendűrangú tagjai között a közhatalom valódi képviselőiként tűntek fel. A Magyar Királyság területén 1752-től, az örökös tartományokban 1753-tól kezdett a rendszer kiépülni.27 Mindazonáltal magyar viszonylatban csak 1770, az Egészségügyi Főszabályzat kiadása után számolhatunk az orvoselit eme többé-kevésbé működő hálózatával, ami leginkább az orvoskar hiányára vezethető vissza. A nagyszombati fakultás megalapítása előtti időben a hazai egészségügyi viszonyokat egyfelől súlyos orvoshiány, másfelől a hivatalban lévő orvosok heterogén tudása jellemezte, ugyanis minden diploma valamely külhoni egyetemről származott. Míg a protestánsok leginkább német, holland, svájci egyetemeket látogattak, sokszor több univerzitás között osztva meg tanulmányi idejüket, addig a katolikusok jellemzően Bécs felé orientálódtak. Bécs népszerűsége különösen 1760 után nőtt meg, részben az orvoskari reformoknak, de leginkább annak a rendeletnek a folyományaként, amelynek értelmében a protestánsok is szerezhettek licenciátusi fokozatot. Bécs népszerűsége azonban a nagyszombati orvoskar megalapítása után sem csökkent. 27 Mária Terézia magyarországi törvényhatósági főorvosi hálózat kialakításáról szóló rendeletét közli: FranciscusXaverio Linzbauer: Codex Sanitario medicinalis Hungáriáé II. Budae 1852. 279-281. (Cons titutio Physicorum et Chirurgorum comitatensium). Az örökös tartományok vonatkozó rendelete az 1753. évi Haupt-Medizinalordnung für Böhmen részeként adták ki, lásd John,J. D.: Lexikon i. m. II. 257-275. A hálózatépítő orvosdoktor: Wallaskay János A Mária Terézia uralkodásának időszakában praktizáló magyarországi orvosok jellemzően töredékes formában rendelkezésünkre álló levelezésének, esetleírásokat tartalmazó orvosi naplóinak, kéziratos receptesgyűjreményeinek, excerptumainak és egyéb feljegyzéseinek vizsgálata nyomán kirajzolódik egy kép, amely azt mutatja, hogy a 18. század folyamán az akadémikus orvosdoktorok állandó, rendszerint jól fizető pacientúrája működési székhelyük közelebbi és távolabbi, de esetenként a korabeli Magyar Királyság és Erdély területein élő arisztokrata családok, birtokos nemesség, egyházi és világi értelmiség köreiből rekrutálódott. A távgyógyító levelezést, sok esetben orvosságküldést és a betegágy melletti személyes jelenléti szolgáltatásokat magában foglaló orvosi magánpraxis kiépítésében, fenntartásában és folyamatos bővítésében a különböző családi és közéleti kapcsolatrendszerek, továbbá az egykori iskolai, egyetemi diáktársak és tanárok, illetve a diploma megszerzését követő gelehrte Reise-úpwsú tanulmányutakon szerzett szakmai 547
