Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
FORGÓ ANDRÁS só tábla végül elérte a káptalanok követeinél, hogy helyettesek útján képviseljék magukat a felállítandó hadseregben, a felsőtáblán azonban még hevesebb ellenállást tanúsítottak a püspökök, különösen Esterházy érsek és Erdődy egri püspök. Utóbbi még az országbíróval is szóváltásba került az ügy miatt.67 A törvényszöveg végül korábbi törvénycikkekre hivatkozva elrendelte az egyháziak személyes vagy helyettesek útján történő hadba vonulását, valamint a megyéspüspökök anyagi hozzájárulását.68 Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert - Neumann Tibor. Bp. 2015. 81-101., különösen: 94-97. 67 Éble Gábor: Törvényhozás az insurrectióról 1741-ben. Hadtörténelmi közlemények 10. (1897) 160-224., itt: 192. 68 1741. évi LXII. te. 9.§: „Nem különben az egyházak papi nemesei, az 1662:5. és 1681:46. czikkelyek értelmében, és mások, a kik koronajószágokon élnek, mint különben is adózástól mentesek, ugyanazon módon, a hogy az ország többi nemesei, fölkelni és táborba szállani köteleztetnek.” 69 Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története. Második korszak. (A pannonhalmi Szent Benedek Rend története 11.). Bp. 1911. 276-277. 70 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 1.) München 1973. 304. Azonban már a kortársaknak sem volt mindig egyértelmű, hogy ez pontosan milyen teherrel járt. így Sajghó Benedek pannonhalmi főapát is szükségesnek tartotta, hogy 1741. november 25-én kelt levelében elmagyarázza Lécs Ágoston tihanyi bencés apátnak a pontos teendőket. A főapát értelmezése szerint minden földesúr köteles a maga személye után egy katonát állítani, birtokairól pedig minden nádori porta után egyet-egyet. A katonák fizetéséről és a lovak ellátásáról is a birtokosnak kell gondoskodnia, havi hat forint értékben. De ez csak az ország határain belül érvényes, a határokon túl harcoló katonákat az uralkodói zsoldból kell fizetni. Ezért Sajghó főapát szerint ellentétes az ország törvényével az a nem sokkal korábban kelt nádori utasítás, amelynek értelmében a katonaságot fél évi fizetéssel ellátva kell hadba küldeni. így azt tanácsolta, hogy Lécs apát csak háromhavi zsoldot küldjön, de ne közvetlenül a katonáknak, mert akkor azt rögtön elisszák, hanem nevezzen ki a megye egy biztost, aki naponta fizeti őket. Azt is tanácsolja továbbá, hogy ne nagyon siessen a katonák kiállításával, mert közeleg a tél, és a megyék még most is tanácskoznak a katonaállítás ügyében. Végül meg is történt a katonaállítás, nemcsak az 1741. évben, hanem a következőkben is.69 A klérus hadba vonulási és katonaállítási kötelezettsége mellett az udvar korszakunkban is törekedett arra, hogy az egyházi javadalmakból befolyt összegek egy részét hadi kiadásokra fordítsa. így I. Lipót 1701. évi rendeletében kötelezte a klérust bandériumállítási segély megfizetésére,70 III. Károly pedig 1715 óta több ízben kért engedélyt a Szentszéktől az egyháziak megadóztatására az oszmánok elleni háború finanszírozása érdekében. XI. Kelemen hozzá is járult ahhoz, hogy az egyházi tized egytized részét három éven keresztül hadi kiadásokra fordítsák, 529
