Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK az összeg behajtását pedig Giorgio Spinola bécsi nunciusra, későbbi bíboros államtitkárra bízta. A magyarországi klérus képviselői 1716 júliusában gyűltek öszsze Nagyszombatban, hogy a segély kérdésében döntést hozzanak, és arra jutottak, hogy inkább önkéntes felajánlás formájában fizetik meg az összeget, az adott évre 48 578 forintot. A következő években is ez az összeg került kivetésre, majd 1725-ben Károly újabb öt évre kapott felhatalmazást Rómától az egyháziak várerősítési segélyének begyűjtésére, amelyet ekkor azonban a klérus csak a jóval alacsonyabb 18 666 forintban határozott meg.71 Az öt év lejártával az uralkodó ismét a Szentszékhez fordult, és ismét megkapta az ötéves meghosszabbítást, amit 1736-ban újabb ötéves meghosszabbítás követett. A befolyt összeg nem volt elegendő a háborús kiadások fedezésére, ezért III. Károly az 1738. és 1739. évre a már megajánlott segélyen felül további összeg beszedésére kapott felhatalmazást XII. Kelemen pápától, amelyhez ajándék címén további felajánlásokat is tettek az egyháziak.72 71 Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Bp. 1895.438-441. 72 Németh Ambrus: A pannonhalmi főapátság története. Ötödik korszak. (A pannonhalmi Szent Benedek Rend története 5.) Bp. 1907. 387-388. 73 A kérdés részletes elemzése: Poór János: Adók, katonák, országgyűlések, 1796-1811/12. Bp. 2003. 17-98. 74 MNL OL Magyar kancelláriai levéltár, Litterae archiepiscoporum A 30 (a továbbiakban: A 30) Nr. 520, föl lr-lv, Pozsony, 1740. nov. 3. Az „önkéntes segély” és az „ajándék” fogalmak használata mellett a klérus mindig rögzítette a hozzájárulás egyedi jellegét, és a Szentszék is kitartott annak az eljárásnak az alkalmazása mellett, hogy csak meghatározott időszakra engedélyezi az összeg beszedését még akkor is, ha ezt a határidő lejárta után minden alkalommal meghosszabbította. Ez a hozzáállás összhangban volt a (világi) rendeknek azzal a törekvésével, hogy az adózás és katonaállítás alkotmányos kötelezettségét önkéntes és eseti felajánlássá változtassák, így azt is sikerrel megakadályozták, hogy az udvar ezeket a kötelezettségeket normatív formában szabályozza. Természetesen ehhez kapcsolódott az 1741. évi 8. törvénycikk már említett elfogadtatása is a nemesi föld adómentességéről.73 Mária Terézia trónra lépését követően Esterházy Imre érsek először 1740. november 3-án, Pozsonyban kelt levelében értesítette a királynőt az előző két évben az egyháziak részéről összegyűjtött, valamint az 1740-ben megajánlott hadi segély összegéről. A levél szövegében teljesítendő összeg {exolvenda summa) olvasható, az egykorú hátirat azonban szintén az egyháziak által fizetendő subsidium^ vagyis segély kifejezést használja {circa statum subsidiorum ecclesiasticorum)^ Ez a levél nem az örökösödési háborúra való felkészülésnek szólt, II. Frigyes porosz uralkodó ugyanis még 1740. december elején is azzal hitegette követe útján Mária Teréziát 530
