Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
FORGÓ ANDRÁS hivatkozva, hogy a háborús időkben szükség van egy férfira is az uralkodónő mellett, aki katonai ügyekben vezető szerepet játszik. A szerepet Mária Terézia férje már eddig is betöltötte, így nem hiányzik más, mint hogy ezt hivatalos formában is megerősítsék.58 A magyar hagyományokkal ellenkező tisztség kezdetben ellenérzést váltott ki a rendek között, különösen az alsótáblán, végül azonban Grassalkovics Antal személynök ügyes taktikázása segítségével, bizonyos feltételekkel sikerült elfogadtatni Ferenc István társuralkodói címét. A rendek két legfontosabb feltétele az volt, hogy a társuralkodói cím csak Ferenc István személyére vonatkozzon, és ne legyen örökíthető, valamint hogy a férj esküvel kötelezze magát a magyar törvények tiszteletben tartására.59 Mindkét feltétel bekerült a társuralkodói címről alkotott törvénycikk szövegébe.60 Végül azonban a rendeknek nem sikerült megakadályozniuk, hogy örökletessé váljon a társuralkodói tisztség, hiszen Lotaringiai Ferenc István halála után Mária Terézia elsőszülött fiát, Józsefet emelte maga mellé társuralkodónak, ráadásul ekkor a rendek megkérdezése nélkül.61 58 Károlyi Ferenc is beszámolt róla apjának, Károlyi Sándornak: „Tegnap előtt nagy véletlenül proponálá nálunk [tudniillik a felsőtáblán] a Prímás a Corregentia dolgát, melyet az Táblánknál egész históriákkal kezdtek reassumálni az világiak.” Idézi: Eble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora, 1705-1758. A grófi nemzetség levéltárának adatai alapján I. Bp. 1893. 589. 59 Horváth Mihály: Magyarország történelme VII. Bp. 1873. 244. Lásd továbbá: Szíjártó I: A diéta i. m. 151-152. 60 1741. évi 4. te.: „a fenséges fejedelem ur, Ferencz Lotharingia és Bar herczege, Etruria nagyherczege, Magyarország és a hozzákapcsolt részek társuralkodójának és társkormányzójának nyilváníttatik.” 61 Kulcsár Krisztina: A királynő, a társuralkodó és a helytartó. Mária Terézia uralkodása az országgyűlések nélküli időszakban. In: Mária Terézia emlékkönyv. Szerk. Bódvai András. Bp. 2022. 53-73. 62 Éble G.: Károlyi Ferencz i. m. 570. Az insurrectio és a klérus hozzájárulása a háborúhoz A szeptember 11-ei felajánlást követően a két tábla együttes ülést (sessio mixta) tar tott, amelyen Esterházy József országbíró még egyszer hangsúlyozta, hogy a rendek kötelessége az uralkodónőért utolsó csepp vérüket kiontani. Azt is elhatározták, hogy a bajor választófejedelem levelére, amelyet Pálffy János nádorhoz és Esterházy érsekhez intézett, és amelyben a magyar koronához való jogát fejtette ki, csak egy, Mária Teréziához címzett hódoló felirattal válaszolnak. Károly Albert trónigénye kapcsán Esterházy érsek azt is hangoztatta, hogy nem hajlandó mást megkoronázni, még ha emiatt darabokra vagdalják is.62 A rendek bizottságot küldtek ki az insurrectio részleteinek kidolgozására, de már másnap meghatározták a hadba hívandó sereg számát: 30 000 gyalogost, 15 000 lovast, a szerbek és a határőrök közül 14 000 katonát, valamint Erdélyből 6000 lovast. A kunokat, jászokat és hajdúkat hozzájuk véve összesen mintegy 100 000 fős sereget kívántak hadba küldeni. Az insurrectio végleges nagyságát az 1741. évi 62. törvénycikk szabályozta. 527
