Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK hanem Magyarországra is igényt tartott. Mária Terézia azért hívta össze a rendeket, hogy személyesen kérje segítségüket a birodalom megmentése érdekében. Ezután szólt maga a királynő, megismételve a segítségkérést. Ezt követően hangzott fel a híres „vitam et sanguinem” felkiáltás, majd a királynő beszédére Esterházy érsek válaszolt elsőként. „Bár e királyságot annyi csapás merítette ki, mégis oly nagy a rendek hűsége és jobbágyi hódolata Felséged iránt, hogy amit tanáccsal, segítséggel tehetnek, nem haboznak azt Felséged szent személyének és igazinak megmaradására és oltalmára felajánlani. Ez a királyság egy test, mely Felségedtől mint leikétől elválaszthatatlan. Felséged jogai, melyeket irigy ellenségei fegyverrel támadnak meg, ég és föld előtt oly igazak, hogy senki sem nézheti fájdalom nélkül, mint sértik azokat bitor kezekkel. Ismétlem, e birodalom rendjei készek minden erejöket, tehetségöket, vagyonukat, véröket, elméjöket, tagjaikat, segítségöket, életöket minden módon Felségedért feláldozni.”55 55 Marczali H.: Mária Terézia i. m. 88-93., itt: 93. Kolinovics szerint tehát Mária Terézia beszéde után hangzott fel a „Vitam et sanguinem” felkiáltás, és ezután beszélt a rendek nevében Esterházy. Kolinovics Gabriel: Nova Ungariae periodus, anno primo gynaeco-cratiae Austriacae inchoata, sive comitiorum generalium, quibus defuncto Carolo VI. Austriacorum Caesarum, ultimo ejus primogenita filia Maria Theresia in reginam Ungariae Posonii anno 1741 inaugurabatur... Edidit Martinus Georgius Kovachich. Budae 1790. 488-493. 56 Idézi: Marczali H.: Mária Terézia i. m. 93. E beszámoló szerint tehát Esterházy beszéde megelőzte a rendek felkiáltását. Lásd még Szíjártó L: A diéta i. m. 79-80. 57 KoltaiA.: Császárhű i. m. 10.; Meszlényi A.: Magyar hercegprímások i. m. 66. Egy másik szemtanú, a szintén jelenlévő Teleki Mihály gróf szeptember 17-én kelt, báró Lázár Jánosnak írt tudósításában ugyancsak Esterházy beszédéhez köti a híres felkiáltást: „Eloszolván az ország, personalis insurrectio lészen, a Bavarus ezen országhoz és többekhez tett helytelen praetensioira nézve már Ausztria széllyében bedobolt, továbbra is igyekszik, ha nem reprimáltatik. Mellyre nézve Felséges Asszonyunk Ilma Praesentis felhivatván bennünket országostól a Posoni várban, maga igen szép adhorratióval Deákúl e Throno in medio statuum proponált és erre az ország részéről a Prímás herczeg felelt, a statusok pedig finita propositione uno ore mingyárt felkiáltottak damus et sanguinem.”56 A szeptem ber 1 1-ei jelenet ezt követően az egyháztörténeti szakirodalomban is összeforrott Esterházy nevével.57 Mária Terézia magyarországi uralmának megszilárdításához kapcsolódott az udvarnak az a törekvése is, hogy férjét, Lotaringiai Ferenc Istvánt társuralkodóvá {correx) emelje. így a corregentia kérdése is az országgyűlés elé került néhány nappal a vitam et sanguinem jelenetet követően. Bár a fennmaradt források ezt az ügyet is többféleképpen adják elő, ebben az esetben is kirajzolódik Esterházy érsek alakja az események előterében. A felsőtábla szeptember 19-ei ülésén Pálffy nádor mellett ő volt az, aki szorgalmazta Ferenc István társuralkodói címének elfogadását, arra 526
