Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
FORGÓ ANDRÁS Lotaringiai Ferenc István és Mária Terézia is alkalmazta a kifejezést. Gyökere klaszszikus eredetű, Cicero, Vergilius és Tacitus műveiben is fellelhető.50 50 Madzsar Imre: Vitam et sanguinem. Századok 55-56. (1921-1922) 600-603. 51 Marczali Henrik: Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig, 1711-1815. (A magyar nemzet története 8.) Bp. 1898. 241. 52 „O királyi szent felségének jóságos kijelentése alapján szentesíttetett, hogy Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és rendéinek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai [...], melyek őket mindenféle adózás alól fölmentik, sőt a kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is megerősítik, hogy a telekkel semmiképen ne járjon együtt a közteher [...], a hitlevélbe beiktatott s a törvények használatáról és értelméről szóló záradék magyarázata alá egyáltalában ne legyenek vonhatók.” 1741. évi 8. te. 53 Szíjártó L: A diéta i. m. 242. 54 Vö. Marczali H.: Mária Terézia i. m. 73.; Szíjártó I: A diéta i. m. 201-208. Bár az 1741. szeptember 11-ei jelenet történetírásunkban romantikus színezetet kapott, a rendeket nem elsősorban érzelmeik vezérelték, nem „a királynő szépségének és elhagyatottságának képe, mely kötelességgé tette a lovagi hódolatot”.51 Tudatosan választották a Habsburg-dinasztia melletti kiállást, mert tudták, hogy az uralkodónő szorult helyzetében olyan engedményekre is hajlandó lesz a rendi kiváltságok terén, amelyekre békeidőben nem számíthattak. Ezért az 1741. évi decretum^n, vagyis az országgyűlés végén szentesített törvénycikkek között nemcsak a szabadságjogoknak a már 1715-től megszokott megerősítését találjuk, hanem annak kimondását is, hogy „a telekkel semmiképen ne járjon együtt a közteher”.52 Vagyis a magyar rendeknek abban az időszakban sikerült törvénybe iktatniuk a nemesi föld adómentességét, amikor a központi kormányzat Európaszerte, így a Habsburg Monarchiában is azon fáradozott, hogy minél nagyobb mértékben vonja be a nemességet a közterhek viselésébe, és ennek legjobb módját a nemesi birtok megadóztatásában látta. Bár a törvénycikk „ősi szokás alapján” mondja ki az adómentességet, itt valójában olyan törekvéssel állunk szemben, amelyet a bécsi udvar korábban eredményesen elhárított, az adott szorongatott helyzetben azonban kénytelen volt elfogadni.53 Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a rendek a nemesi adómentességet a koronázási hitlevélben szerették volna rögzíteni, ezt viszont Mária Terézia elutasította. Ehhez hasonló stratégiát már apja is alkalmazott, így gyengítve a rendeknek azt a törekvését, hogy kiváltságaik megváltoztathatatlanságát biztosítsák.54 De milyen szerepet játszott Esterházy Imre a híres felajánlás előkészítésében és levezénylésében? Marczali Henrik Mária Teréziáról írt életrajzában Kolinovics Gábornak, a Királyi Tábla jegyzőjének naplója alapján ismertette a történteket. Eszerint a jelenet a propozíciók átadásakor zajlott le. Elsőként Batthyány Lajos magyar kancellár, a későbbi nádor intézett beszédet a rendekhez, amelyben felhívta az egybegyűltek figyelmét a monarchia szorongatott katonai helyzetére. Károly Albert bajor választófejedelem pedig nemcsak a Lajtán túli tartományokra, 525
