Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK maga Esterházy végezte, Erdődy csak a liturgia celebrálásában tehermentesítette metropolitáját. így a kalocsai érsek végül alulmaradt a vitában.47 47 Hende E: Politikai reprezentáció i. m. 122—123. 48 Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Adám érsek idején, 1733-1784. (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 8.) Bp.-Kalocsa 2014. 236-238.; Meszlényi A.: Magyar hercegprímások i. m. 69-70. 49 „A magyarországi [helytartói] tisztség a Monarchia egyik legfontosabb posztja, nincs messze Bécstől, és olyan nemzet főségét jelenti, amelynek számos érdeme van velem szemben. Neki köszönhetem helyemet elődeim trónján. Harmincéves uralkodásom alatt a legnagyobb odaadást tanúsította irányomban, és hatékonyan támogatott céljaim megvalósításában.” Mária Terézia levele fiához, Miksához (1774. április). In: Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Poór János. Bp. 2000. 155-157., itt: 156. (Poór János fordítása). A hadtörténeti irodalom is osztja Mária Terézia véleményét a magyarok katonai segítségének jelentőségéről. Újabban lásd Lázár Balázs: A Magyar Királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregében (1741-1815). In: Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában, 1718-1919. Szerk. Hermann Róbert. Bp. 2015. 41-114., különösen: 43. Patachich nem először szegült szembe Esterházy akaratával: már 1734-ben tiltakozott a Kancelláriánál Esterházy törekvése ellen, a már említett nemzeti zsinat összehívása kapcsán. Ekkor Patachich járt sikerrel: elérte, hogy sem neki, sem pedig suffraganeus püspökeinek nem kellett részt venniük a zsinaton, így annak országos jellege meghiúsult. Kettejük konfliktusa a két magas egyházi méltóság közötti tisztázatlan illetékességi kérdésekre vezethető vissza, nem pedig személyes okokra. Ezt támasztja alá, hogy Patachich 1728-ban Esterházy ajánlásával folyamodott az uralkodóhoz a szerémi püspök címért, és Esterházy tíz évvel később az aranymiséjére is meghívta Pozsonyba, Patachich pedig eleget is tett a meghívásnak.48 Esterházy Imre kitüntetett szerepe nem csak a koronázás szertartására korlátozódott. Az 1741. évi országgyűlés legismertebb - és gyakran tévesen rekonstruált - epizódja az összegyűlt rendek szeptember 11-ei híres „vitam et sanguinem” felkiál tása volt, amellyel megajánlották az uralkodónő számára a kért pénzügyi és katonai segítséget. A jelenet a királyi propozíciók átadásakor zajlott le, és ennek is Esterházy volt az egyik főszereplője. A felajánlás valóban nagy jelentőségű volt: egyrészt a magyar katonai segítség komoly hatást gyakorolt a hadihelyzet változására, másrészt szimbolikus üzenete is fontos, ugyanis harminc évvel a szatmári megegyezés után újra megerősítette a magyar rendek és az uralkodóház szoros szövetségét. Maga az uralkodónő is tisztában volt a felajánlás értékével, és ezt még évtizedekkel később is egyértelműen kifejezte legkisebb fiának, Miksa Ferencnek írt egyik levelében. Ügy fogalmazott, hogy a magyar nemzetnek „számos érdeme van velem szemben. Neki köszönhetem helyemet elődeim trónján.”49 A „életünket és vérünket” szófordulat azonban nem egyedülálló a kor politikai nyelvében: már a 16. század közepe órajelen van a közbeszédben, a 18. században is számos esetben használták, és az 1741. évi országgyűlésen is többször előkerült. Nemcsak a rendek, hanem 524
