Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN a telepen egyidejűleg 10-30 000 sertés hízott, így a főváros a korábbinál is jelentősebb és nélkülözhetetlen közélelmezési feladatot tölthetett be.86 86 Bővebben lásd Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén. Múltunk 46. (2021) 4. sz. 72-112., itt: 87-89. 87 A mezőgazdasági kivitelt az ország élelmiszerrel és nyersanyagokkal való ellátása érdekében korlátozta a kormányzat. Gunst Péter: Mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920-1938). Bp. 1970. 84.; A közélelmezési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny, 1923. július 13. 1718. 88 A közélelmezési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny, 1921. december 3. 2036—2037. 89 Ekkoriban kezdtek kísérletezni a teljesen fedett, úgynevezett téli szállásokkal, abból az elképzelésből kiindulva, hogy ha az állatok télen zárt helyen vannak, kevesebb energiát használnak el „melegképzésre”. 90 A telep leírását Ereky Károly 1925-ös A zöldtakarmánymalom és a nagy istállóüzemek című munkájából idézi CsireA. - Galgóczy L. - Mészáros K: Négymillió sertés i. m. 31-36. 91 A sertések szállítása, illetve hajtása egyébként is nagy költséget emésztett fel. A telepre általában 80 kg-osan érkező mangalicák alig fél év alatt 180 kg-osra híztak. „A teljesen kihízott disznó olyan kövér, hogy a hasa a földet éri, szemei a zsírpárnákban eltűnnek, a lábai gyengék ahhoz, hogy az óriási súlyt vinni tudnák, így gyakran talicskán kell őket a vagonokhoz tolni, és egyébként is órákig tart a hajtásuk.” A nehézségek elkerülése érdekében az iparvasutat használták a sertések telepen belüli és a telepről való kiszállításához is. (Az Ereky által említett hatemeletes hizlaldák megépülése végül elmaradt.) Ereky Károly 1925-ös A zöldtakarmánymalom és a nagy istállóüzemek című munkáját idézi CsireA. - Galgóczy L. - Mészáros K: Négymillió sertés i. m. 33., 36. Budapest válasza az új kihívásokra a két világháború között A trianoni döntés alapvetően változtatta meg Magyarország gazdasági helyzetét, s ez a változás tökéletesen leképeződött Budapesten a hizlalási ágazat átalakulásában is. Az 1920-as évek elején az országos sertésexport fő színterét a még mindig a földművelésügyi minisztérium és a bankok működtetésében álló nagytétényi sertéshizlalda adta. Nagytétény (a ferencvárosi sertésvásárt messze megelőzve) megkapta a kormányzattól előbb az ideiglenes, majd 1923 augusztusától az állandó exportjogot is,87 vagyis a telep azzal, hogy a főváros közelében működött, a helyiek közélelmezési helyzetét (az áremelkedés gerjesztése, valamint az exportban a lehetőséget meglátó kereskedők piaci döntései miatt) még rontotta is.88 Nagytétény befogadóképessége ekkor 40-50 000 sertés volt, a kortárs szakértők azonban egy év alatt 140-150 000 sertés kihizlalásának lehetőségével számoltak. A telepen összesen 46 db 100x30 méter nagyságú, egyenként 1200 sertés elhelyezésére alkalmas (többségében nyári, félig fedett)89 sertésszállásban zajlott a hizlalás, de kialakítottak egy napi 600-800 vágókapacitású vágóhidat, valamint a közfogyasztásra alkalmatlan hús hasznosítása érdekében húslisztkészítőt, zsírolvasztót és szappanműhelyt is. Emellett darálómalom, a különböző takarmányfélék számára silók, továbbá egy szalámigyár és egy hűtőház is kiegészítette a telepet.90 Az üzem fejlesztése folyamatosan zajlott ezekben az években. Ereky Károly beszámolója szerint hatemeletes hizlaldák létesítését is tervezték, mondván, hogy könnyebb a sertést lifttel szállítani,91 mint hajtani. „Komolyan mondom, hogy 52
