Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
A PRAGMATICA SANCTIO ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY befolyásolta a rendek pozitív döntését. Ez azonban nem eredeztetett közös hadügyet, nem jelentette a védelem eszközeinek közösségét sem.83 83 Balogh Arthur: A magyar államjog alaptanai. Bp. 1901. 348. 84 1622. évi 2. te. a szentséges császári és királyi felségtől, az ország karai és rendjei részéről, az ő szerencsés felavatása alkalmából kiadott hitlevélnek az ország közönséges végzései közé iktatása. 85 1715. évi 2. te. Az O császári s királyi szent felsége részéről, szerencsés megkoronáztatása idején, a karoknak s rendeknek adott királyi hitlevet az ország köztörvényeibe iktatják. 86 Eckhart F.: Magyar alkotmány-és jogtörténet i. m. 192. 87 1723. évi 2. tc.l0.§ 88 Szekjù Gy.: A közjogi kompromisszum i. m. 318. 89 Máthé Gábor: Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16-20. század. (Jogtörténeti Értekezések 51.) Bp. 2021. 44. 90 Vö. még Reesi Emil: Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ben fennállott. Buda-Pest 1861. 155. 91 Nagy Ernő: Magyarország közjoga. Állam jog. Bp. 1901. 399. A középkori választási feltételekből és azok szerződésszerű rögzítéséből kialakuló diploma inaugurale a Habsburgok korára már szerves része lett a koronázási eljárásnak. Az uralkodó által akceptált feltételek elfogadásához a rendek egy további biztosítékot csatoltak, „a feltételekről kiadott diplomát, uralkodása kezdetén, az ország közvégzései közé beiktassák és kihirdessék”.84 Ezt a közjogi gyakorlatot rögzítette az 1708—1715. évi országgyűlés is, amikor utalva az elsőszülöttségi renden nyugvó Habsburg örökösödési szabályok 1687 évi megszavazására, törvénycikkbe foglalta, hogy „a hitlevél cikkelyeinek előre bocsátandó elfogadása s az abban előírt és alább mindjárt beiktatott eskünek letétele mellett” fogják csak az örököst törvényes királyuknak s uruknak tekinteni és megkoronázni.85 A III. Károly által elfogadott hitlevél I. Lipót 1687-ben kibocsátott diplomáját követte, mely azután kisebb értelemszerű változtatásokkal a Habsburg-ház országlásának végéig gyakorlatban maradt.86 A hitlevél és az eskü alkotmánybiztosíték szerepét a rendek olyan erősnek tartották, hogy a Pragmatica Sanctio elfoga dásánál koronázási feltételként ismételten rögzítették.87 Az a tény, hogy a magyar rendek a koronázás kondíciójaként szabták meg a hitlevél előzetes elfogadását és az eskü letételét, melynek tartalmát a magyar rendi alkotmány újra és újra becikkelyezett meghatározása tette ki, az örökös tartományoktól különböző (sőt Szekfű szerint88 egész Európában egyedülálló módon intézményesült) közjogi garanciát nyújtott a rendeknek. A hitlevél a koronázás attribútuma volt és maradt,89 tartalma kötött, amire az uralkodó(k) esküt tett(ek). Mindent összevetve a magyar korona országainak közjogi állásán a Pragmatica Sanctio csupán a nőági örökösödés lehetőségének vonatkozásában módosított, az ország alkotmányos rendjét nem változtatta meg.90 A birodalmon belül az osztrák tartományok és Magyarország közjogi értelemben különállók voltak, az államkapcsolat politikai konstrukcióként jött létre,91 melyet a dinasztia közös512
